Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926
4.3 1926. április 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 407 - 408 - 409 - 410
1926 . április 30-iki közgyűlés. 410. szám. 125 egy éven felül azt az időt, amely alatt a rendelkezési állományba helyezett alkalmazott berendelés folytán tényleges szolgálatot teljesített. A rendelkezési állományba helyezés napjától kezdve eltelt egy évnek az a részét, amely alatt az alkalmazott állásától fel volt függesztve, abban az esetben lehet beszámítani, ha az illető alkalmazott a felfüggesztés tartama alatt a fenti 5. pontban említett illetmények teljes élvezetében meghagyatott, vagy ha a felfüggesztés tartama alatt visszatartott ezek az illetmények részére utólag kiutalványoztattak. 13. A fővárosi közigazgatási szolgálatban ezidőszerint nyugdíjjogosultsággal bíró, azonban rendszeres fizetésben nem részesülő alkalmazottak nincsenek s így ezek nyugdíjának, illetve a végkielégítési összegnek a megállapításáról intézkedni nem kell. 14. A nyugdíjra igényjogosult olyan alkalmazott részére, akinek felesége, illetőleg a szabályszerű életkort még el nem ért gyermeke van, a fenti 10. pont szerint a nyugdíj helyett igénybevehető végkielégítést csak abban az esetben lehet folyósítani, ha az illető alkalmazott, amennyiben a rendelkezési állományba való helyezést önként kéri, ennek a kérelemnek az előterjesztésével egyidejűleg, amennyiben pedig hivatalból helyeztetett rendelkezési állományba, a végkielégítés megállapítására irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg beigazolja, hogy a végkielégítés felvételéhez a feleség közjegyző előtt kiállított nyilatkozattal beleegyezett, illetőleg a gyámhatóság hozzájárult. 15. A rendelkezési állományba való helyezést, valamint a rendelkezési állományba helyezett alkalmazottnak szabályszerű elbánás alá vonását nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott fegyelmi eljárás alatt áll. A fegyelmi eljárást ilyen esetekben soron kívül le kell folytatni és amennyiben a rendelkezési állományba helyezett alkalmazottnak szabályszerű elbánás alá vonásáról van szó, azt végre kell hajtani. A rendelkezési állományba helyezett és szabályszerű elbánás alá vont alkalmazottat, a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, amennyiben a jelen fejezetben foglalt rendelkezések szerint nyugellátásra már igényt szerzett, a szabályszerű nyugellátás, amennyiben pedig csak végkielégítésben lehet részesíteni, a fenti 11. pont második bekezdése szerint meghatározott legkisebb összegű végkielégítés, illetőleg amennyiben egyébként is csak a legkisebb összegű végkielégítésre van igénye, ennek a legkisebb összegű végkielégítésnek az 50°/o-a illeti meg. Ha a tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat jogerős határozattal hivatalvesztésre (elbocsátásra) ítélték, a részére megállapított nyugellátást be kell szüntetni annak a hónapnak a végével, a lakáspénzt pedig annak á lakbérnegyednek a végével, amelyben a jogerős határozatot neki kézbesítették; az előbbi bekezdés szerint már kifizetett végkielégítést azonban az illető nem köteles visszatéríteni. Ha a tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat jogerős határozattal nem hivatalvesztésre (elbocsátásra) ítélték, a fentiek szerint kifizetett legkisebb összegű és a fenti 11. pont szerint járó végkielégítés közötti különbözetet ki kell fizetni, a végkielégítés összegében azonban az olyan alkalmazottnál, aki a nyugellátás helyett a végkielégítést választotta és akit ezen pont második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig nyugellátásban kellett részesíteni, az általa nyugellátás címén felvett összeget be kell tudni. 16. Ha a rendelkezési állományba helyezett és a jelen fejezetben foglaltak alapján végkielégitett alkalmazott újból székesfővárosi vagy a fővárosival egyenlőnek tekintendő, vagy azzal az érvényben álló jogszabályok szerint a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló állandó tényleges szolgálatba lép, a végkielégítés előtt eltöltött szolgálati idejét a nyugellátás szempontjából nem lehet beszámítani. 17. Ha a rendelkezési állományban lévő alkalmazott meghal, őt az ellátásra jogosult hozzátartozók ellátása szempontjából olyannak kell tekinteni, mint ha a tényleges szolgálatban halt volna meg. A rendelkezési állományban lévő alkalmazott elhalálozása esetén az 1924. évi 1.104. kgy. sz. határozat III. fejezet 12. pontjában és IV. fejezet 5. pontjában,- foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni. A rendelkezési állományba helyezett alkalmazottnak, valamint \ rendelkezési s állományból nyugalomba helyezett alkalmazottnak elhalálozása esetén, az ellátásra jogosult hozzátartozók ellátási díjait a fenti 11. pontnak első bekezdésében emiitett fizetés (nyugdíjba beszámítható javadalmazás) alapulvétele mellett, a rájuk vonatkozó és az elhalálozás időpontjában érvényben álló ellátási szabályok szerint kell megállapítani. A végkielégített alkalmazottnak felesége és gyermekei a székesfővárossal szemben ellátásra idényt nem tarthatnak. 18. Ha a szabályszerű elbánás alá vont tisztviselő vagy egyéb alkalmazott a fentiek szerint járó végkielégítésnek esedékessé válása után, illetőleg a nyugdíj helyett igénybe vehető végkielégítés folyósítására irányuló kérelemnek előterjesztése után meghal, a végkielégítést, amennyiben ellátásra igényjogosult özvegy vagy árva marad hátra, az özvegy, illetőleg az árva részére kell kifizetni. Abban'az esetben azonban, ha az elhalt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott özvegyének, illetőleg árvájának az 1924. évi 1104 kgy. számú közgyűlési határozat32
