Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

4.3 1926. április 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 407 - 408 - 409 - 410

1926. április 30-iki közg

yűlés. 410. szám. 121 A megállapított létszám keretén belül felsőbb állásoknak alsóbb állásokká történt átszervezése következtében jelenleg még betöltve levő létszámfeletti állások a természetes megüresedés során újból be nem tölthetők. Az új státus megállapítása következtében az eddigi helyzettől eltérőleg: a

) A fogalmazói szakon: az alpolgármesteri állások a II. fizetési osztályba, az összes tanácsnoki (tanácsnok-főjegyzői) és ker. elüljárói állások a III. fizetési osztályba soroztainak. Az V. fizetési osztályba sorozott főjegyzői állások a IV. fizetési osztályba sorozott I. osztályú főjegyzői és az V. fizetési osztályba sorozott II. osztályú főjegyzői állásra szerveztetnek át. A X. fizetési osztályban visszaállíttatik a segédfogalmazói állás. b) Az árvaszéki szakon: az árvaszéki elnök állása a III. fizetési osztály 2. és 1. fokozatába, az árvaszéki elnök helyetteseinek állása a III. fizetési osztály 4. és 3. fokozatába, az ülnökök állása az eddigi I. és II. osztályú ülnök megkülönböztetés megszűntetésével az V. és IV. fizetési osztályok helyett a IV. fizetési osztályba, az árvaszéki főjegyzői állások az eddigi VI. fizetési osztály helyett az V. fizetési osztályba és a VII. fizetési osztályba sorozott jegyzői állások I. és II. osztályú jegyzői állásokra szerveztetnek át a VI., illetve a VII. fizetési osztályba. A X. fizetési osztályban árvaszéki segédfogalmazói állások szerveztetnek. c) Az ügyészi szakon: a tiszti főügyész állása a III. fizetési osztály 2. és 1. fokozatába, a liszti főügyészhelyettes állása a III. fizetési osztály 4. és 3. fokozatába soroztatik. A IV. és V. fizetési osztályba sorozott I. és II. osztályú ügyészi állások a IV. fizetési osztályba sorozott ügyészi állássá, az eddigi alügyészi állások az V., ' illetve a VI. és VII. fizetési osztályokba sorozott I. és II. osztályú alügyészi állásokká szerveztetnek át. A másodosztályú tiszti alügyész kezdő fizetése a VII. fizetési osztály 3. fokozata és innen a várakozási idő alapján lép elő a VI. fizetési osztály 1. fokozatáig bezáróan. Az V. fizetési osztályba sorozott elsőosztályú tiszti alügyészi állás üresedése esetén azonban, a szolgálati sorrend szerint első másodosztályú tiszti alügyész lép elő az V. fizetési osztályba, tekintet nélkül arra, hogy mint másodosztályú tiszti alügyész a VI. vagy esetleg a VII. fizetési osztályban volt. A II. osztályú fogalmazói állás a IX. és X. fizetési osztályokba szerveztetik. Azokat az újonnan megválasztott II. osztályú fogalmazókat, akiknek bírói vagy ügyvédi képesítésük van, nem a X., hanem a IX. fizetési osztályba kell besorozni. d) A mérnöki szakon: a X. fizetési osztályban segédmérnöki állások; a műszaki szakon: V. fizetési osztályban főfelügyelői állások, a tiszti állások helyett pedig a XI. és X. fizetési osztályokban I. és II. osztályú tiszti állások szerveztetnek. e) Az orvosi szakon: a tiszti főorvos állása a III. fizetési osztály 2. és. 1. fokozatába, a tiszti főorvos helyettesének állása a III. fizetési osztály 4. és 3. fokozatába soroztatik. f) A bakteorológiai szakon: a szaksegédi állások a VIII., IX. és X. fizetési osztályokba soroztatnak. g) A vegyészeti szakon: az igazgatói állás a IV. fizetési osztályba soroztatik. A IV. fizetési osztályba sorozott aligazgatói állás megszűnik, a jelenleg szolgálatot teljesítő aligazgató azonban, míg ezen állását betölti, az aligazgatói címet megtartja. A jövőben az igazgató-helyettesi tennivalókkal a polgármester bízza meg az osztályos fővegyészek egyikét. A X. fizetési osztályban segédvegyészi állások szerveztetnek. h) A statisztikai tudományos szakon: az igazgatói állás a III. fizetési osztályba, az aligazgatói állás a IV. fizetési osztályba a titkári állás pedig az V. és VI. fizetési osztályba soroztatik. Statisztikai fogalmazói állás a VIII., IX. és X. fizetési osztályokba soroztatik. i) A statisztikai középfokú szakon: az I. és II. osztályú felügyelői és az I. osztályú főtiszti állások megszűnnek s helyettük egy felügyelői és egy főtiszti állás a VI—VII., illetve a VIII. és IX. fizetési osztályokba, viszont egy tiszti állás a X—XI. fizetési osztályokba szerveztetik. j) A könyvtári tudományos szakon: az aligazgatói állás ezentúl az V. és VI. fizetési osztály helyett csak az V. fizetési osztályba soroztatik, a VII. és VI. fizetési osztályba sorozott két fökönyvtárosi állásból egy állás a VI. és egy állás a VII. fizetési osztályba szerveztetik I. és II. osztályú fökönyvtárosi címmel. A X. fizetési osztályba pedig segédkönyvtárosi állás szerveztetik. k) A könyvtári középfokú szakon: a „könyvtári és múzeumi (középfokú)" megjelölés alkalmaztatik és ennek megfelelően a külön nyilvántartott egy múzeumi szaktiszti állás a „könyvtári és múzeumi (középfokú)" szak állásai közé, a VIII—XI. fizetési osztályokba soroztatik, úgy hogy a múzeumi szaktiszt három-három évenkint automatikusan lép elő, bezáróan a VIII. fizetési osztály 1. fokozatáig. A IX. fizetési osztály 3. fokozatába való belépésével főtiszti címet nyer. A X. fizetési osztályba sorozott tiszti állások I. és II. osztályú tiszti állásokra szerveztetnek át a X. és XI. fizetési osztályokba. I) A gazdasági szakon: a szak állásai közé a népszállói igazgató állása is besoroztatik és pedig a VII. fizetési osztályba. m) A levéltári tudományos szakon: a főlevéltárosi állás a III. fizetési osztályba, a levéltáros állása a IV—V. fizetési osztályba soroztatik. 1 allevéltárosi állás szerveztetik a VI—IX. fizetési osztályokba. A jelenlegi levéltáros szolgálati idejének 31