Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925
6. 1925. november 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1521 - 1522 - 1523 - 1524 - 1525 - 1526
556 1925. november 25-iki közgyűlés. 1520—1526. szám. felszólalásai után, minthogy az interpellációk előterjesztésére szánt idő elérkezett, az elnök tárgyalást megszakítja és az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után dr. Ripka Ferenc főpolgármester-elnök a felfüggesztett közgyűlést újból megnyitja és bejelenti, hogy dr. Rosenák Miksa bizottsági tag személyes kérdésben kért szót. Dr. Rosenák Miksa bizottsági tag felszólalásában válaszol dr. Csilléry András bizottsági tagnak az őt érintő szavaira. Ugyancsak személyes kérdésben és ilyen értelemben szólal fel. dr. Klár Zoltán bizottsági tag is, mire dr. Csilléry András bizottsági tag félreértett szavait magyarázza meg, mely után a közgyűlés áttér az interpellációk előterjesztésére. !1521. Németh János bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő: Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a II. kerületi elüljáróság tisztviselői a szegénységi bizonyítványok, tanonclajstromtételek, helyfoglalási engedélyek, adókivonatok kiadása és a forgalmi adó átalányozása alkalmával a feleket az ú. n. leventebélyegek megvásárlására kötelezik és ezáltal a főváros munkásságának és polgárságának terheit indokolatlanul súlyosbítják? Ha van tudomása a polgármester úrnak a II. kerületi közigazgatás szerveinek erről az eljárásáról, mit szándékozik ellene tenni? Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. !1522. Dr. Weiller Ernő bizottsági tag a következő Interpellációt terjeszti elő : Van-e tudomása a főváros .tanácsának arról, hogy Budapest székesfőváros bérházaiban a kapualjak, a lépcsőházak és a kapuk aljában elhelyezett, a lakók neveit feltüntető táblák egyáltalán nem, vagy oly rosszul vannak megvilágítva, hogy a névjegyzéken feltüntetett nevek el nem olvashatók. Hajlandó-e a főváros tanácsa sürgősen intézkedni, hogy a tél alkalmával korán beálló sötétség folytán a kapualjak, a lépcsőházak és a névjegyzékek kellően megvilágittassanak. Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. !1523. Dr. Kabakovits József bizottsági tag a következő inteerpllációt intézi a polgármesterhez: Hajlandó-e a polgármester úr lépéseket tenni aziránt, hogy lehetővé váljék az, hogy a szanálási törvényben megállapított kereteken túlmenöleg a fővárosi nyugellátásra igényt tartók ugyanolyan arányú nyugdíjemelésben részesíttessenek, mint amilyenben részesültek a tényleges szolgálatban Jévő fővárosi alkalmazottak. Az interpellációra a polgármester nyomban válaszol és kijelenti, hogy a nyugdíjasok panaszait ő is és a tanács is teljes mértékben átérzi és azon reményének ad kifejezést, hogy rövidesen sikerül megtalálni annak a módját, hogy rajtuk valamiképpen segítve legyen. Megígéri, hogy úgy ő maga, mint a tanács teljes mértékben foglalkozni fog az üggyel. A választ úgy az interpelláló bizottsági tag, mint a közgyűlés is tudomásul veszi. !1524. Dr. Balkányi Kálmán bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő: Van-e tudomása polgármester úrnak arról, hogy a borkírzissel kapcsolatban a miniszterelnök úr oly kijelentéseket tett nemcsak a bor, hanem az egyetemes kereskedelemre vonatkozólag, amely kijelentések a kereskedelem legszélesebb területén nagy megdöbbenést keltettek? Hajlandó-e a polgármester úr érintkezésbe lépni a kormány tényezőivel \ és felvilágosítani őket arról, hogy a kereskedelemre vonatkozó állásfoglalásuk helytelen és az egész ország érdekeivel ellenkezik? Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. Ezután a közgyűlés áttér az indítványok előterjesztésére. !1525. Peyer Károly bizottsági tag a következő indítványt terjeszti elő: A budapesti törvényhatósági bizottság közgyűlése az 1925. évi november hó 4-én megtartott ülés határozatából fölterjesztéssel fordul a kormányhoz, amelyben kéri a MÁV. munkáshetijegyei árának a fővároskörnyéki forgalomban való megfelelő mérvű mérséklését. A közgyűlés ugyanis megállapítja, hogy a MÁV. jelenlegi tarifapolitikája a legsúlyosabb akadályokat gördíti a főváros és környéke között való kapcsolat szoros kiépülése, tehát Nagy-Budapest gondolatának valóraválása elé. Az indítvány tárgyalás és javaslattétel végett kiadatik a tanácsnak. Egyben a polgármester szólásra emelkedik és kijelenti, hogy a maga részéről az indítványt a legmelegebben pártolni fogja. !1526. Bíró Dezső bizottsági tag a maga, mint társai nevében a következő indítványt terjeszti elő:
