Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925
6. 1925. május 8. tanácsülés jegyzőkönyve - 1046
390 1925. május 8-iki tanácsülés. 1045—1046. szám. igazgatókat, akik az I. A) fizetési fokozatban 1925. január l-ig hat évet már eltöltöttek, 1928. január 1. előtt is be lehet sorozni a C) fizetési osztályba." A törvényhatósági bizotság hatáskörében működő tanácsülés végül elhatározza, hogy felterjesztéssel fordul a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben kéri, hogy a miniszter a székesfővárosi oktatószemélyzet illetményeinek újabb megállapítása tárgyában hozott 1602/1924. kgy. számű határozat jóváhagyásakor a címzetes igazgatóvá és főigazgatóvá való előléptetés mellőzése tekintetében kifejezett kívánságától elállni kegyeskedjék. A törvényhatosági bizottság hatáskörében működő tanácsülés ezt a határozatát jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. !1046. Tárgyaltatott a tanács 35.262/1925— VII. számú előterjesztése a székesfővárosi közoktatási alkalmazottak részére előlegnek az engedélyezése ügyében. A törvényhatósági bizottság hatáskörében működő tanácsülés a tanács előterjesztése alapján a székesfőváros közoktatási alkalmazottai részére a következő kikötések és feltételek mellett előleget engedélyez: 1. Az előlegben részesülnek a székesfőváros közoktatási intézeteinél rendszeres állásban lévő óvónők, tanítók, tanárok és igazgatók, a szaktanítók, a kinevezett dajkák, a legalább heti 15 órával működő ideiglenes és helyettes oktatószemélyzet és iskolai kezelők, a napibéres altisztek és dajkák, továbbá a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetekhez tartozó önálló hitoktatók és az önálló hitoktatókat helyettesítő hitoktatók. 2. Az előlegben kizárólag csak azok az alkalmazottak részesíthetők, akik az 1925. évi március hó 1-én tényleges alkalmazásban állottak, tehát a nyugdíjasok, özvegyek és árvák előlegben nem részesíthetők. Az előlegben nem részesíthetők továbbá azok az alkalmazottak sem, akik az 1924. évi IV. törvénycikk alapján létszámapasztási állományba helyeztetvén, szabadságoltattak. 3. Az előleg összege kiszámításának alapjául az alkalmazottat az 1925. évi március hó 1-én az 1602/1924. kgy. számú határozat értelmében megillető, nyugdíjba beszámítható fizetés szolgál. Az egyéb készpénzjárandóságok, nevezetesen a lakáspénz, családi pótlék, hadipótlék, közlekedési segély és bármiféle más elnevezésű pótlék, átalány, jutalék vagy készpénzváltság stb. az előleg összegének kiszámításánál figyelembe nem jöhet. Azoknál az alkalmazottaknál, akik nem fizetést, hanem havidíjat kapnak, ez a havidíj, azoknál pedig, akik napidíjat, óradíjat vagy napibért kapnak, a következő átlagos havi díjazások szolgálnak az előleg összege kiszámításának alapjául: a) a legalább heti 15 órával működő ideiglenes és helyettes oktatószemélyzet, valamint az önálló hitoktatókat helyettesítő hitoktatók közül a kisdedóvóknál és napközi otthonoknál működőknél 60 korona, az elemi és ismétlőiskoláknál működőknél 70 korona, az iparostanonciskoláknál működőknél 80 korona, a kereskedő tanonciskoláknál működőknél 90 korona, a polgári iskoláknál és női ipari tanfolyamoknál működőknél 96 korona, a női kereskedelmi szaktanfolyamoknál működőknél 100 korona, az alsófokú zenetanfolyamoknál és a középiskoláknál működőknél 108 korona, a felsőbb zeneiskolánál működőknél pedig 120 korona; b) a napibéres altiszteknél és dajkáknál az 1—5. szolgálati évben 54 korona, a 6—10. szolgálati évben 58 korona, a 11—15. szolgálati évben 62 korona, a 16. szolgálati év után pedig 66 korona. 4. Az előlegnek az összege egyenlő az alkalmazott 1925. évi március havi fizetésének (illetve havidíjának vagy a 3. pontban megállapított egy hóra eső átlagos napidíjának, óradíjának, napibérének) 75 százalékával, amely két egyenlő részletben és pedig az első részlet 1925. évi március hó 23-án, a második részlet pedig 1925. évi május hó 15-én fizetendő ki. A kifizetendő előlegek összegeit a jelen határozathoz csatolt kimutatás tünteti fel. Az előleg összegébői semmiféle címen (fizetési előleg, kölcsön, nyugdíjjárulék, betegsegélyezési járulék stb.) levonásnak helye nincsen. 5. Az előleg összegére nézve az az állapot irányadó, amelyben az igényjogosult az 1925. évi március hó 1-én volt, vagyis az előleg összegére nincsen befolyással az a körülmény, ha az igényjogosult az 1925. évi március hó 1-ét követő időpontban magasabbösszegü fizetésnek az élvezetébe jut. 6. Ha az alkalmazott az előleg első vagy második részletének felvétele előtt meghal, a hátramaradottak részére az előlegnek megfelelő részletét nem szabad kifizetni. Ugyancsak nem szabad kifizetni az előlegnek első vagy második részletét olyan alkalmazott részére sem, akinek tényleges alkalmazása az első vagy második részlet felvétele előtt megszűnik. 7. Az előlegre való igényt nem lehet átruházni vagy elzálogosítani és az előleget sem magán, sem pedig állami követelések vagy köztartozások fejében lefoglalni nem lehet. Az előleg minden adó alól mentes.
