Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

6. 1925. május 8. tanácsülés jegyzőkönyve - 1021

376 1925. május 8-iki tanácsülés. 1020—1021. szám. > pedig kárpótlásul ugyanezen telektömbnek a Rezső-téri oldalán még a főváros rendelkezésére álló 1050 négyszögölnyi kiterjedésű részét engedi át használatra. Ennek az intézkedésnek megfelelően a közgyűlés hatáskörében működő tanácsülés 857/1917. kgy. számú határozatot is módosítja. A folyamodó Református Egyházrész számára most átengedett telekrész használati feltételeit a közgyűlés hatáskörében működő tanácsülés következőkben állapítja meg: 1. A telek kizáróan templom és paplak céljára szolgálhat. A felépítmények csakis oly tervek alapján létesíthetők, amelyek kiviteléhez a telektulajdonos székesfőváros nevének a székesfőváros tanácsa előzetesen hozzájárult. 2. A telek a használati szerződés jóváhagyásától számított 10" éven belül átadandó, illetve az egyházrész által átveendő. A telek átadásától számított 1 éven belül az építkezés megkezdendő, a plébániaépület 3 éven belül, a templom pedig öt éven belül adandó át hivatásszerű rendeltetésének. 3. Ha az egyházrész a 2. pontban megállapított határidők alatt a felépítményeket nem létesítené és rendeltetésüknek át nem adná, vagy ha a székesfőváros előzetes beleegyezése nélkül az átengedett telek és az azon épült épületek felett akár egészben, akár részben a most megállapított használattól eltérően rendelkezne, úgyszintén ha megszűnnék a telket az első pontban megállapított célra használni, vagy ha az egyházrész a használati jogát másra átruházná, vagy használati, jogát megterhelné, vagy a létesítmények felett őt megillető szabad rendelkezési joga bármi oknál fogva egészben vagy részben megszűnnék, ezen esetek bármelyikében az egyházrész területhasználati joga részben vagy egészben megszűnik és a használatra átengedett telek a rajta álló felépítményekkel és minden egyéb tartozékaival együtt a székesfőváros korlátlan tulajdonjogi birtokába minden külön intézkedés nélkül is azonnal visszaszáll anélkül, hogy az egyházrész a telken eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármiféle címen megtérítést vagy kártérítést igényelhetne. 4. Az egyházrész sem a neki használatra átengedett telek használati jogát másra átruházni, sem az ingatlant, vagy azok használati jogát telekkönyvileg megterhelni nem jogosult. 5. A területek átadása napjától kezdve az átengedett telek és rajtuk emelendő építmény után járó mindennemű kiadás, beleértve mindazon közterheket is, melyek különben az ingatlan tulajdonosát terhelnék, vagyis az adókat, illetékeket és illetékegyenértékeket, a burkolási és csatornázási járulékot, vízdíjat stb., szóval az ingatlan után a jelenlegi vagy a jövőben alkotandó törvények és szabályok alapján fizetendő minden állami és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat, a használat tartama alatt mindenkor az egyházrész tartozik viselni és fizetni, úgyhogy a székesfővárost ezen területek után a használat tartama alatt semmiféle kiadás sohasem terhelhesse. 6. Az egyházrész köteles a használatért átengedett telket terhelő már előírt és nyilvántartott útburkolási és csatornázási járulékokat a kötendő használati szerződés jóváhagyásától számított 30 napon belül a székesfőváros közönségének megfizetni. 7. Az egyházrész kötelezi magát, hogy a székesfőváros úrijogának elismerése címén évenkint és telkenkint egy db 10 koronás aranyat, vagy ezzel azonos vásárlóerejű más pénzbeli egyenértéket fizet és pedig minden év január hó 2-án a székesfőváros központi pénztárába. 8. A kötendő szerződéssel járó bélyeg-, illeték- és esetleges egyéb költségeket, beleértve az egyházrész részéről teljesítendő fizetések nyugtabélyegét is, az egyházrész tartozik viselni. 9. Budapest székesfőváros közönsége megengedi, hogy a fentemlített telektömbből a jelzett térrajz szerint külön telekkönyvi testté kialakítandó telekre a kötendő szerződés feltételei által korlátozott használati jog az egyházrész javára telekkönyvileg bekebeleztessék, de csak azzal a feltétellel, ha egyidejűleg a használati jognak a kötendő szerződésben foglalt korlátozásai is a székesfőváros közönsége javára telekkönyvileg feljegyeztetnek. 10. A kijelölt telekrésznek használatra való ideiglenes átengedése csak akkor fog megtörténni, amikor az egyházrész hiteltérdemlő módon igazolja azt, hogy az építkezések végrehajtásához szükséges anyagi eszközök biztosítottan rendelkezésre állanak. Ez a közgyűlési hatáskörben hozott tanácsülési határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez terjesztetik fel. !1021. Tárgyaltatott a tanács 944/1925—

XI. számú előterjesztése a budapestkőbányai egyházrész számára a X. ker., Százados-út mentén templom és paplak céljára székesfővárosi telek átengedése ügyében A közgyűlés hatáskörében működő tanácsülés a tanácsi XI. ügyosztálynak a tanács által pártolóan előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a Százados-út mentén fekvő 7292. és 7295. hr. számú fővárosi telekből kihasítandó 600 négyszögöl kiterjedésű részét, melynek a Százados-úti homlokzata 20 öl a Cziprus-utcai homlokzata pedig 30 öl hosszúságú lesz, a „Budapest Kőbányai Református Egy-