Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

5. 1925. április 29. tanácsülés jegyzőkönyve - 949 - 950 - 951 - 952 - Szabályrendelet a községi tűzoltás járulékról.

29-iki tanácsülés. 952. szám. lanok és ingók után beszedett tűzkár elleni biztosítási díj bevételei 10%-át községi tűzoltási járulék fejében a székesfőváros központi pénztárába befizetni. b) A biztosított tartozik 10%-os tűzoltási járulékot fizetni, ha a székesfőváros területén levő ingatlanát, vagy ingóságait a székesfőváros területén székhellyel, vagy állandó képviselettel nem bíró hazai biztosító vállalatnál tűzkár ellen biztosítja. c) A b) pont alatt jelzett tűzoltási járulék ötszörösét tartozik a biztosított fizetni, ha a székesfőváros területén lévő ingatlanát, vagy ingóságait a székesfőváros területén székhellyel, vagy állandó képviselettel nem bíró külföldi biztosító vállalatnál biztosítja tűzkár ellen. Az a) pont alatt említett biztosító vállalatok a tűzkárbíztosítások után fizetendő községi tűzoltási járulékot a biztosítottakra átháríthatják s ezt az adót a biztosítási díjon felül jogosultak a biztosított féltől követelni. 2- §• Adómentesség. Nem kell fizetni a tűzoltási járulékot: a) az állam, állami üzem vagy intézmény stb. tulajdonában, használatában levő ingatlanok és ingókra nézve kötött tűzkárbiztosítások után; b) a székesfőváros, vagy székesfővárosi üzem, vagy intézmény stb. tulajdonában, használatában levő ingatlanok és ingókra nézve kötött tűzkárbiztosítások után; c) a külképviseleti hatóságok ingatlanainak és ingóinak tűzkárbiztosítása utána 171.000/1924. B. M. számú körrendelet 3. §-ában foglalt feltételek fenforgása esetében; d) a bevett, vagy elismert egyházak, felekezeteknek tisztán az istentisztelet céljaira szolgáló ingatlanaira, vagy helyiségeire, továbbá tisztán hivatali céljaira szolgáló ingatlanaira, helyiségeire, ingóságaira nézve kötött tűzkárbiztosítások után; e) a tisztán tudományos, szegénysegélyezési és kulturális célokat szolgáló ingatlanokra és ingóságokra nézve kötött tűzkárbíztosítások után. Annak részletesebb feltételeit, hogy a d) pont és az e) pont alapján mely tűzkárbiztosítások adómentesek, a székesfőváros tanácsa állapítja meg. 3. §. A járulék kivetési alapja. A községi tűzoltási járulék kivetési alapjául a székesfőváros területén levő ingatlanok és ingók után beszedett tűzkárbiztosítási tiszta díjbevétel szolgál. Tiszta díjbevétel alatt a befolyt egész díjösszeget kell érteni és abból csak az állami biztosítási illeték és felügyeleti díj, az igazolt törlések és visszatérítések vonhatók le. Egyebet a díjbevételekből nem szabad levonni, így a költségeket és a viszontbiztosítási díjat sem. Az 1. §. b) és c) pontjában, körülírt esetben a tűzoltási járulék kivetési alapjául a szerződésileg kikötött tüzkárbiztosítási díj szolgál. 4- §• A járulékkivetési alap bejelentése. A biztosítási vállalatok kötelesek a tűzoltási járulék kivetéséhez szükséges adatokat, nevezetesen