Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

5. 1925. április 29. tanácsülés jegyzőkönyve - 928 - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.

iki tanácsülés. 928. szám. első fokon: 1. a törvényhatósági bizottság által választott tisztviselőkre nézve a tanács közvetlen előterjesztésére a törvényhatósági bizottság közgyűlése; 2. a tanács által választott személyzetre, továbbá úgy a törvényhatósági bizottság, mint a tanács által választottak özvegyeire és árváira, valamint a kinevezettekre, ezeknek özvegyeire és árváira nézve a tanács; második fokon: a tanács határozatai ellen benyújtott felebbezésekre a törvényhatósági bizottság közgyűlése. A törvényhatósági bizottság azon határozatai ellen, mellyel a székesfővárosi alkalmazottak és hozzátartozóik illetménye, ellátása és részeltetése (nyugdíj, végkielégítés, özvegydíj, nevelési díj, temetési segély) ügyében intézkedik, amennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igényük van-e az ellátásra vagy részeltetésre, vagy, hogy az alapul vett címen mekkora összeg illeti meg őket, valamint a törvényhatósági bizottságnak az élvezett ellátás felfüggesztését, vagy megszüntetését elrendelendő határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. (1896: XXVI. t.-c. 45-ik §.) A törvényhatósági bizottságnak a szabályrendelet egyéb rendelkezései tekintetében, különösen pedig nyugdíjazás és végkielégítés elrendelése ügyében hozott határozatai ellen a belügyminiszterhez van felebbezésnek, illetőleg felülvizsgálati kérelemnek helye. 48. §. A kegydíjazási ügyek minden esetben a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztendők. Kegydíj megszavazása iránt a közgyűlésen akár önállóan, akár a tárgyalás folyamán előterjesztett indítványok érdemleges határozathozatal előtt javaslattétel végett a tanácsnak feltétlenül kiadandók. Kegydíjazásnak csak rendkívüli méltánylást igénylő esetekben van helye és az eziránt hozandó határozatban az okokat tüzetesen ki kell fejteni. 49. §. A nyugdíj az elsőfokú határozat keltét követő hó első napján, az özvegyi nyugdíj és a nevelési díj pedig a 33. és 36. §-ban foglalt rendelkezésekre tekintettel, a férj, illetőleg szülő halálának napját követő negyedik hó első napján válik esedékessé. 50. §. A végkielégítési összeget s a temetési segítséget egyszerre,a nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat és nevelési díjat előleges havi részletekben a tanács az ellátásra vonatkozó határozat alapján utalványozza. Azon gyermekek nevelési díját, akik 20. életévüket meghaladták, a tanulmányuk folytatását igazoló okmánnyal felszerelt kérvény alapján a tanács utólagos félévi részletekben teszi folyóvá. 51. §. A főváros központi pénztárából állandó ellátást élvező s Budapesten lakó nyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat a kerületi elüljáróságok nyilvántartják. Az ellátási összegről kiállított nyugták az életbenlét és az özvegyi állapot igazolásául az illetékes kerületi elül-