Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

5. 1925. április 29. tanácsülés jegyzőkönyve - 928 - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.

1925. április 29-iki tanácsülés 928. szám 341 ha a férj az egybekelés után ismét a székesfőváros szolgálatába lépett és legalább egy évig szolgált. Az a nő, akinek a fővárosi alkalmazottal kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, igényt tarthat özvegyi nyugdíjra akkor, ha nem ment újból férjhez, ha a házasság felbontását kimondó bírói ítélet a házasságot egyedül a férj hibájából bontotta fel és ha a férjet tartásdíj fizetésére kötelezte. Ebben az esetben, ha a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet nem hagyott hátra, az egyébként igényjogosult elvált nő részére járó özvegyi nyugdíjat — tekintet nélkül annak a tartásdíjnak összegére, amelynek fizetésére a volt férj kötelezve volt, — az özvegyi nyugdíj címén különben járó összegnek az 50%-ában; ha pedig a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet is hagyott hátra — ugyancsak tekintet nélkül annak a tartásdíjnak az összegére, amelynek fizetésére a volt férj kötelezve volt — az igényjogosult özvegy részére járó özvegyi nyugdijat, az özvegyi nyugdij címén különben járó összegnek a 60%-ában, az elvált nő, vagy esetleg elvált nők részére együttesen járó özvegyi nyugdíjat pedig az özvegyi nyugdíj címén különben járó összegnek a 40%-ában kell megállapítani. Ha az elvált nő, illetőleg az özvegy részére a fentiek szerint megállapított özvegyi nyugdíjat a tartásdíj összegével, vagy az elvált nő, esetleg elvált nők, illetőleg az özvegy vagyoni viszonyaival nem állanak arányban, a tanács esetenként állapítja meg az elvált nő (nők), illetőleg az özvegy részére járó özvegyi nyugdijak összegét; azonban az ekként megállapítható özvegyi nyugdíjnak az összege, illetőleg az özvegyi nyugdijaknak együttes összege az özvegyi nyugdíj címén különben járó összeget semmi esetre sem haladhatja meg. Ha az özvegy ennek a kötelességének eleget nem tesz, vagy ha a gyermekek bárme y okból nem élnek az özveggyel közös háztartásban, a gyámhatóság elrendelheti, hogy a gyermekek nevelési járuléka, sőt esetleg az özvegyi nyugdíjnak egy része is — azonban legfeljebb egyharmada — a gyámhatóság által kirendelt gyám, vagy gondnok kezeihez szolgáltattassék ki. 25. §. A székesfőváros szolgálatában vagy nyugdíjas állapotban elhunyt nő férje a temetési segítségen kívül semmiféle ellátásra igényt nem tarthat. 26. §. A nyugdíjazott, vagy nyugdíjjogosultsággal bíró székesfővárosi alkalmazottak özvegyeinek özvegyi nyugdíját ennek a szabályrendeletnek hatálybaléptétől kezdve annak a mindenkori fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) az alapulvétele mellett kell megállapítani, amelyre az elhalt férjnek igénye lenne abban az esetben, ha abban az állásban (alkalmazásban), amelyben utoljára teljesített szolgálatot, még tényleges szolgálatban állana. Azoknál az özvegyeknél, akik már az 1924. július 1-ét megelőző időben is részesültek özvegyi nyugdíjban, az özvegyi nyugdíj megállapításánál arra a fizetési osztályra (fizetési csoportra, állásra) és fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést (nyugdíjba beszámítható javadalmazást) kell alapul venni, amely fizetési osztályra (fizetési csoportra, állásra) és fizetési fokozatra nézve megállapított fizetés alapulvétele mellett volt az özvegyi nyugdíjuk az 1566/1923. kgy. számú közgyűlési határozat rendelkezései alapján 1924. évi június hó 30-ig megállapítva. 86