Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

5. 1925. április 29. tanácsülés jegyzőkönyve - 928 - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.

1925. április 29-iki tanácsülés. 928. szám. 335 szabályrendelet hatálybaléptétől kezdve annak a mindenkori fizetésnek az alapul vétele mellett kell kizárólag nyugdíj címén megállapítani, amelyre az illetőnek a nyugdíjaztatása időpontjában betöltött állása után igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Azok az alkalmazottak tehát, akik a beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra szereztek már igényt, mindenkor ugyanolyan összegű nyugdíjban részesítendők, mint amilyen összegű fizetésre a fentebbiek szerint igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állanának. Azok az alkalmazottak pedig, akik a beszámítható javadalmazás valamely százalékában megállapítandó nyugdíjra szereztek igényt, mindenkor annak a fizetésnek az őket megillető százalékában megállapítandó nyugdíjban részesítendők, amely fizetésre a fentebbiek szerint igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állanának. 16. §. Ha a nyugdíjas nyugdíjaztatásának időpontjában az általa betöltött állás még nem volt fizetési osztályba sorozva, ezen szabályrendelet hatálybaléptének napján azonban már fizetési osztályba van sorozva, a nyugdíj összegének megállapításánál az arra a fizetési osztályra nézve megállapított fizetést kell alapul venni, amely fizetési osztályba jutott volna a nyugdíjas akkor, amikor első ízben sorozták fizetési osztályba azt az állást, amelyet nyugdíjaztatása időpontjában betöltött. Ennek az állásnak később esetleg magasabb fizetési osztályba történt sorozását a nyugdíj összegének megállapításánál már nem lehet figyelembe venni. Ha a nyugdíjas által nyugdíjaztatása időpontjában betöltött állás időközben megszűnt, a tanács esetenként állapítja meg, hogy a nyugdíj összegének megállapításánál milyen fizetést kell alapul venni. Arra nézve, hogy az egyes fizetési osztályok keretén belül melyik fizetési fokozatra nézve megállapított fizetés vétessék alapul a nyugdíj megállapításánál, elsősorban az az irányadó, hogy az illető nyugdíjaztatása időpontjában az illető fizetési osztálynak mely fizetési fokozatába tartozott. Ha ezt már nem lehet megállapítani, úgy annál, aki még nem töltött három évet az illető fizetési osztályban, a legalacsonyabb fizetési fokozatra, aki három évtől hat évig terjedő időt töltött az illető fizetési osztályban a középső fokozatra, ha pedig az illető fizetési osztályban csak két fizetési fokozat van, a maga- • sabb fizetési fokozatba, aki végül hat évnél többet töltött az illető fizetési osztályban a legmagasabb fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést kell alapul venni. Annál, akinél az illető fizetési osztályban töltött időt sem lehetne már megállapítani, a legalacsonyabb fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést kell alapul venni. 17. §. Ennek a szabályrendeletnek hatálybalépte előtt már kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban), valamint a szabályrendelet 4. §-ának harmadik bekezdése, vagy ehhez hasonló rendelkezés alapján engedélyezett ellátásban részesülő volt alkalmazottak ellátását, annak a mindenkori fizetésnek, amelyre az illetőnek igénye lenne, ha még tényleges szolgálatban állana, ugyanannyi százalékában kell megállapítani, mint