Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

5. 1925. április 29. tanácsülés jegyzőkönyve - 928 - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.

1925. április 29-iki tanácsülés. 928. szám. 331 A Magyarországtól elszakított terüleleken állomásozott, de később Magyarország területére átjött és a székesfőváros szolgálatába lépett állami tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak, valamint a viszonosság folytán beszámítható szolgálatban állott tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak az elszakított területen a Trianoni Békeszerződés hatálybalépésének napjáig, vagyis az 1921. évi július hó 26-ig töltött ideje beszámítható szolgálati időnek tekintendő, az az idő azonban, amelyet a tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott az elszakított területen az 1921. évi július hó 26-tól kezdve töltött, a nyugdíj szempontjából nem számítható be, de a szolgálat megszakításának nem tekinthető. A világháborúban résztvett olyan alkalmazottak szolgálati idejéhez, akit a vonatkozó törvényes jogszabályok értelmében a háborúra vonatkozólag hadiév kedvezménye megillet, saját, illetve özvegye, vagy árvái kérelmére, egy hadiévet kell a nyugdíjszerű ellátás kiszabásánál hozzászámítani, ha: a) a háború folyamán legalább három hónapon át teljesített tényleges szolgálatot, vagy b) tekintet nélkül a teljesített szolgálat időtartamára, harcban vett részt, vagy az ellenség előtt megsebesült, vagy — ideértve a járványos betegség esetét is — hadiviszontagságok következtében a szolgálatra képtelenné válik, az olyan alkalmazott szolgálati idejéhez pedig, aki a háború folyamán több naptári évben teljesített szolgálatot, mindegyik naptári év után egy évet kell hadiévként a nyugdíj kiszabásánál hozzászámítani akkor, ha a naptári évek mindegyikében: a) legalább három hónapon át teljesített tényleges szolgálatot, vagy ha, b) tekintet nélkül a teljesített szolgálat időtartamára, harcban vett részt, vagy az ellenség előtt megsebesült, vagy — ideértve a járványos betegségek esetét is — hadiviszontagságok következtében a szolgálatra képtelenné vált. A hadiévet, vagy hadiéveket a megállapított beszámítható szolgálati időhöz csak egyszerűen lehet hozzászámítani, vagyis a hadiévekre a szolgálati időnek úgynevezett kedvezőbb számítása (pl.: hét hó helyett nyolc hó) nem alkalmazható. Hadiév hozzászámításának csak abban az esetben van helye, ha a tisztviselőnek, vagy egyéb alkalmazottnak a beszámítható szolgálati ideje 9 évet és 6 hónapot meghaladt. Ez a rendelkezés az alkalmazott hátrányára nem szolgálhat és így erről a kedvezményről az alkalmazott le is mondhat. 9. §. Az államnál, az 1912. évi LXV. t.-c. 2. §-ában és a 18. §-ának 1. pontjában említett hivataloknál, illetőleg 2., 3. és 4. pontjaiban felsorolt nyugdíj (nyugbér) intézetek, vagy más törvényhatóságok kötelékébe tartozó állásokban tényleges minőségben eltöltött mindazt a szolgálati időt, mely az azokra nézve érvényben álló szabályzat szerint beszámításra alkalmas, a székesfővárosnál rendszeres alkalmazásban eltöltött szolgálati időhöz hozzá kell számítani, tekintet nélkül arra, hogy az átlépés a tényleges szolgálatból, a rendelkezési állapotból, vagy a nyugdíjazott állapotból történt. Ugyancsak a községeknél életfogytiglan történt megválasztás folytán rendszeresített állásban, valamint a községi és körorvosok országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó állásban tényleges minőségben