Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

3. 1925. március 24. tanácsülés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfővárosi önálló városi fogyasztási adókról és az állam fogyasztási adók pótlékolásáról, továbbá azok kivetése, kezelése és ellenőrzése tárgyában.

1925. március 24-iki tanácsülés. 410. szám. bornál legfeljebb 10%, a vörös bornál pedig 6%, továbbá az egész borkészlet után elpárolgás és apadás címén évenkint 2% hiány adómentesen figyelembe vehető. A forrásra és elpárolgásra engedélyezett adómentes hiány oly módon veendő figyelembe, hogy az ellenőrző közeg a szemleíveken bevételezett borral szemben megállapítja a pincékben a tényleges borhiányt. Megállapítja továbbá a szemleíveken szabályszerűen kiadásba helyezett bormennyiséget és amennyiben a tényleg megállapított hiány nagyobb, mint a szemleíveken kiadásba helyezett bormennyiség, adómentes az a különbözet, ami a borszemleívekbe kiadásba helyezett borral szemben az előbb említett százalékokat meg nem haladja. A forrásra és borseprőre engedélyezett százalékos levonás azonban csak az esetben veendő figyelembe, ha a fél a bejelentéssel egyidejűleg bejelentette és megállapíttatott, hogy a behozott bor új bor. A 2°/o-os adómentes leszámítás megilleti a zárt területen lévő. feltételesen adómentes pincékbe bepincézett borokat is. Ha a készletben levő bor, vagy bormust elháríthatlan esemény folytán megsemmisül, ezt a körülményt az esemény beálltát követő 24 óra alatt a pince területe szerint illetékes fogyasztási adóhivatalnál kell jelenteni. Az erre illetékes hivatal a megsemmisülés tényét a helyszínén vizsgálat tárgyává teszi és annak megtörtént megállapítása esetében a kérdéses menynyiséget a szemleíven kiadásba helyezi. Az igazoltan megadózott bor, vagy bormust megsemmisülése esetén a befizetett fogyasztási adót vissza kell téríteni. Ugyancsak adómentes kezelésnek, illetőleg adóvisszatérítésnek van helye az olyan bor, vagy bormust után, amely minden emberi élvezetre és ecetkészítésre is teljesen hasznavehetetlenné vált. Ezt a körülményt a fél jelenlétében ugyancsak az illetékes hivatal állapítja meg és amennyiben a kérdéses bormennyiség mindennemű emberi élvezetre (tehát ecetkészítésre is) alkalmatlannak bizonyulna, egész mennyiségben azonnal megsemmisítendő. 35. §. Húsfogyasztási adó. A húsfogyasztási adó alá eső tárgyak az általános részben foglalt szabályok szerint adózandók meg az alábbiak figyelembe vételével: 1. A leölt állat darabszám szerint adóztatik meg, ha ű) a szarvasmarha, borjú, birka, kecske, bárány, gödölye (bőrben, vagy lebőrözve), vagy pedig a szarvasmarha feldaraboltan, de úgy hozatik be, hogy a két hátulja, két tarja és a szegye, vagyis a marha mind az öt negyede együttvéve megvan, b) a sertés, süldő, malac egészben vagy kettéhasítva hozatik be és a szalonna rajta van. Darabszám szerint adóztatik az egész vagy a kettéhasított sertés akkor is, ha arról csupán a fej vagy a csülök hiányzik. Félnél nagyobb állat után az egész darab után járó adó, a fél állat után pedig a darabszám szerinti adó fele számítandó fel. Súly szerint kell adózni a leölt állatot, ha a) a marha egy egész állatot nem tesz ki, vagyis ha abból az egyik hátulja, vagy az egyik tarja, vagy a szegye hiányzik,