Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1925

3. 1925. március 24. tanácsülés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfővárosi önálló városi fogyasztási adókról és az állam fogyasztási adók pótlékolásáról, továbbá azok kivetése, kezelése és ellenőrzése tárgyában.

1925. március 24-iki tanácsülés. 410. szám. 141 Ha mind a két raktár, (gyár, pince) ahonnan és ahová az adótárgyat szállítják, ugyanazon adóhivatal adóztatása alá tartozik, az adótárgy átszállítása a felek bejelentései alapján helyeztetik kiadásba, illetőleg bevételbe a szemleíveken. Ha az adótárgyat a raktárból (pincéből, gyárból) a szabadforgalomba adják ki (ha az elszállítás nem utalással történik), ideértve a házifogyasztást és az elajándékozást is, az adótárgy után az adót az adóköteles fél eladási bárcával köteles a székesfőváros javára elszámolni és befizetni. Az eladási bárcákat elismervény ellenében az adóztatásra illetékes fogyasztási adóhivatal adja ki a feleknek. Az eladási bárcát az adótárgy nemének, fajának, mennyiségének, hektoliterfok tartalmának és az adó összegének feltüntetésével, indigópapiros használatával két példányban kell kiállítani és az adóköteles fél, vagy a cég cégjegyzésre jogosult tagja köteles aláírni és a cég bélyegzőjével ellátni. Az eladási tömbből kifejthető egyik eladási bárcát annak kell átadni, aki az adótárgyat elszállítja, annak igazolásául, hogy az adótárgy meg van adózva. Az aznap kiállított eladási bárcával az adótárgy a székesfőváros egyik adókörzetéből a másik adókörzetébe az adó lefizetése nélkül átszállítható. A nyilt adókörzetből a zárt adókörzetbe a beszállítás csak oly útvonalon történhetik, ahol vonali fogyasztási adóhivatal van és a beszállítást az eladási bárca bemutatásával ott be kell jelenteni. A hivatal az adótárgyat megszemléli és ha az nem több, mint az eladási bárcán fel van tüntetve, azt a zárt adókörzetbe beengedi, ha több, a különbözetet előbb megadóztatja. Az eladási bárcán igazolja, hogy az adótárgy a zárt adókörzetbe belépett és a bárca -ellenőrzőszelvényét lefejti. A zárt adókörzetből a nyilt adókörzetbe a kiszállás csak olyan útvonalon történhetik, ahol fogyasztási adóhivatal van. A kiszállítást az eladási bárca bemutatásával a hivatalnál be kell jelenteni. A hivatal az adótárgyat megszemléli és a kiléptetést az eladási bárcán igazolja, ha pedig a bárcán feltüntetett menynyiségtől az adótárgy tényleges mennyisége eltér, a tényleg kiszállított mennyiséget feljegyzi a bárcára. Ha az adótárgyat a nyilt adókörzetben lévő feltételesen adómentes helyiségből a zárt adókörzeten át a nyilt adókörzetbe szállítják, úgy a zárt adókörzetbe való be-, mint az onnan való kiszállítást a fentiek szerint be kell jelenteni. A nyilt adókörzetbe szállított adótárgy eladási bárcáját az adótárgy bejelentése alkalmával az illetékes fogyasztási adóhivatalnál be kell mutatni. Ennek elmulasztása esetén az adót meg kell fizetni. Az eladási bárcát kiállító fél köteles- az adótárgy adóját 24 óra alatt annál a fogyasztási adóhivatalnál megfizetni, ahová ő adóztatás végett tartozik. A befizetés az adóhivatalnál nyerhető elszámolási ívvel történik. A hivatal az elszámolási ívvel (eladási bárcákkal) megadózott adótárgyakat a szemleíveken kiadásba helyezi. A Budapest területén lévő sörgyárakkal a székesfőváros tanácsa a sör megadóztatására megállapodást köthet oly értelemben, hogy az adóztatás ezen § határozmányaitól eltérőleg akként történjék, hogy a sörgyárak a termelt sör következők szerint megállapított hiányát adózzák meg. Adóköteles az a hiány, ami a termelt sörrel szemben mutatkozik, levonva ebből az igazoltan idegen határba szállított mennyiséget. Az adóköteles hiányt a gyár havonkint tartozik az adóztatásra illetékes hivatalnak bejelenteni 36