Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924
12. 1924. december 17. tanácsülés jegyzőkönyve - 1592 - 1593 - 1594
1924. december 17-iki tanácsülés. 1600. 429 Ennél az átszámításnál az 1923. évben és az 1924. évi január hóban esedékessé ÍÍHÍL! I ny tu , aran y korona - 6500 papírkorona, az 1924. évi február hóban esedékessé vált illetményeket 1 aranykorona = 7000 papírkorona, az 1924. évi március hóban esedékessé vált illetményeket 1 aranykorona = 13.000 papírkorona, a o \™ • apnlls es ma J us hóban esedékessé vált illetményeket 1 aranykorona = 18.000 papírkorona átszámítási kulcs szerint kell számítani 1. Az 1924. évi július hó 1-je előtt nyugalomba helyezett, illetőleg az 1924. évi július hó 1-je előtt már kegyelmi ellátásban részesített székesfővárosi közoktatási alkalmazottaknak ezidőszerint járó ellátását (nyugdíját, kegydíját és bármilyen egyéb készpénzjárandóságát) az 1924. évi június hó végével teljesen be kell szüntetni. Ugyancsak az 1924. évi június hó végével be kell szüntetni a nyugdíjasok (kegydíjasok) részére eddig járó kedvezményes árú természetbeni ellátást és egyéb kedvezményeket. 2. A nyugdíjszabályrendelet értelmében nyugdíjra igénnyel bíró székesfővárosi közoktatási alkalmazottaknak nyugdíját az 1924. évi július hó 1-tŐl kezdve a jelen határozat I. részében foglaltak értelmében aranykoronában megállapított annak a fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) az alapul vétele mellett kell az alábbi 5. és 6. pontokban foglalt korlátozások figyelembe vételével aranykoronában megállapítani, amely fizetésre (nyugdíjba beszámítható javadalmazásra) az illető nyugalomba helyezett alkalmazottnak — abban az állásban (alkalmazásban), amelyben nyugalomba helyeztetésének időpontjában szolgálatot teljesített — igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Azoknál az alkalmazottaknál, akik már az 1924. évi július hó l-jét megelőző időben is részesültek nyugdíjban, a nyugdíj megállapításánál az arra a fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést (nyugdíjba beszámítható javadalmazást) kell alapul venni, amely fizetési fokozatra nézve megállapított fizetés alapul vétele mellett volt a nyugdíj az 1924. évi június hó 30-áig megállapítva. A jelen pontban foglalt rendelkezéseket a kegyelmi ellátásban (kegydíjban) részesülő volt alkalmazottak ellátásának (kegydíjának) megállapításánál értelemszerűen kell alkalmazni. 3. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-c. 2. §-ának kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) melléklet A) II. része 3. pontjának első és második bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák: a) „Azok a nyugalmazott közszolgálati alkalmazottak, akiket bármilyen jogszabály alapján tizenöt beszámítható évnél rövidebb beszámítható szolgálati idővel helyeztek nyugalomba, 1924. évi július hó 1-től kezdve a rájuk nézve érvényes jogszabályok szerint különben járó ellátási díjaknak csak 60%-ára tarthatnak igényt. Az említett nyugdíjasok közül azonban azoknak, akik semmiféle keresettel vagy jövedelemmel nem bírnak és teljesen munka- és keresetképtelenek, jogukban áll a teljes munka- és keresetképtelenségüket a népjóléti és munkaügyi miniszter — illetőleg amennyiben a honvédelmi miniszter fenhatósága alá tartozó nyugdíjasról van szó, az utóbbi — által meghatározott felülvizsgáló bizottság útján és időpontban megállapíttatni, amely esetben az említett korlátozás rájuk nézve a teljes munka- és keresetképtelenség megállapításának napját követő hó 1-től kezdve nem nyer alkalmazást. Ugyancsak nem nyer alkalmazást az említett korlátozás az 1912. évi LXV. t.-c. 41. §-ának 2. bekezdése alapján nyugdíjat élvezőknek, valamint azokra a nyugállományú katonai, valamint csendőr, folyamőr és vámőr egyénekre, akik sérülési pótdíj élvezetében állanak." b) „A közszolgálati alkalmazottak illetményének a hivatkozott a) melléklet A) II. része 1. pontjának második bekezdése értelmében eszközlendö felemelése alkalmával a nyugalomba helyezett egyéneket megillető ellátási díjakat átmenetileg, a költségvetési egyensúlynak a jelen törvény értelmében leendő helyreállítási ideje alatt nem a mindenkori fizetés (beszámítható javadalmazás) teljes összegének alapul vétele mellett, hanem úgy kell megállapítani, hogy az ellátási díjak kiszámításának alapjául annak a mindenkori fizetésnek (beszámítható javadalmazásnak) az alább meghatározott százaléka szolgáljon, amely fizetésre (beszámítható javadalmazásra) a nyugalomba helyezett közszolgálati alkalmazottnak — abban az állásban (alkalmazásban), amelyben nyugalomba helyeztetése időpontjában szolgálatot teljesített — igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Ez a százalék, ha a nyugalomba helyezett közszolgálati alkalmazottaknak a beszámítható szolgálati ideje: 30 évnél kevesebb -• • • 85°/o-a 30 év vagy ennél több, de 35 évnél kevesebb . . 907o-a 35 év vagy ennél több, de 40 évnél kevesebb . . 95°/o-a 40 év vagy ennél több 100%-a a mindenkori fizetésnek (beszámítható javadalmazásnak) Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a nyugdíjasokra, akik a hatvanadik életévúke betöltőt ék valamint azokra akiknek a nyugdíja az előző bekezdésben foglalt korlátozással állapíttatott 108
