Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

12. 1924. december 17. tanácsülés jegyzőkönyve - 1592 - 1593 - 1594

1924. decembe r 17-iki tanácsülés. 1598. szám. 419 4 A kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban), valamint a nyugdíjszabály­rendelet 4. §-anak ötödik bekezdése .vagy ehhez hasonló rendelkezése alapján engedélyezett ellátásban részesülő volt közoktatási alkalmazottak ellátását annak a mindenkori fizetésnek, amelyre az illetőknek igényük lenne, ha még tényleges szol­galatban állnának, ugyanannyi százalékával kell megállapítani, mint ahány százalékát képezi a részükre engedélyezett ellátás az általuk a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak. Amennyiben a kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban) részesülőknél ez a százalék negyven százaléknál kevesebb lenne, a kegy­díjat a fentebb említett fizetésnek negyven százalékában kell megállapítani. 5. Az 1923. évi július hó 1-étől kezdve beszámítható javadalmazás alatt kizáró­lag a fizetést kell érteni. Mindenféle más elnevezésű illetményt a nyugdíj összegének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. 6. A tényleges szolgálat kötelékéből 1923. évi július hó 1-je után megváló közoktatási alkalmazottak nyugdíjra csak abban az esetben tarthatnak igényt, ha beszámítható szolgálati idejük kilenc évet és hat hónapot meghalad. 7. A már folyósított nyugdíjat és lakáspénzt be kell szüntetni abban az esetben: a) ha a nyugalomba helyezett a tanács előzetes engedélye nélkül állandóan Magyarország határain kívül tartózkodik; b) ha a nyugalomba helyezett a székesfővárosnál, az államnál, vagy az 1912 évi LXV. t.-c. 2. és 3. §-ai szerint az államival egyenlőnek tekintendő vagy az 1912. évi LXV. t.-c. 16., 17. és 18. §-aiban felsorolt törvényhatóságok, ható­ságok, hivatalok és intézetek valamelyikénél az ott említett valamilyen állásban állandó tényleges szolgálatba lép, avagy más iskolafentartónál állandó évi fizetéssel egybekötött tanári, tanítói vagy óvónői alkalmazást vállal. Ezekben az esetekben a nyugellátás csak időlegesen szüntetendő be s a nyug­ellátást újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónap­ban megszűnt az az ok, amely miatt a nyugellátás beszüntettetett; a múltra nézve azonban a nyugellátást utólag sem lehet folyósítani. Egyáltalában nem kell azonban beszüntetni a már folyósított nyugdíjat abban az esetben, ha a nyugdíjas a jelen határozat első részének 9. pontjában meghatá­rozott 75 százalékos napidíj, óradíj vagy napibér élvezete mellett nyer újabb alkal­mazást. III. 1. Az 1923. évi július hó 1-je előtt elhalt székesfővárosi közoktatási alkal­mazottak özvegyeinek özvegyi nyugdíját és az özvegyi nyugdíjon felül járó kegy­díját, rendkívüli segélyét, rendkívüli segélypótlékát vagy bármilyen más készpénz­járandóságát az 1923. évi június hó végével be kell szüntetni. 2. A nyugdíjszabályrendelet értelmében özvegyi díjra igénnyel bíró özvegyeknek özvegyi díját az 1923. évi jútius hó 1-étől kezdve annak a mindenkori fizetésnek az alapulvétele mellett kell kizárólag özvegyi nyugdíj címén megállapítani, amelyre az elhalt férjnek a jelen határozat II. rész 2. és 3. pontjai értelmében igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Az özvegyi nyugdíjat a fentebbiek szerint alapul veendő mindenkori fizetésnek az 50%-ában, illetőleg, ha a nyugalmazott állapotban elhalt férjnek a nyugdíja a fizetés (beszámítható javadalmazás) 50%-ánál kisebb százalékkal állapíttatott meg, ezzel a kisebb százalékával kell megállapítani. Amennyiben a fentebbiek szerint alapul veendő fizetés később emelkedik vagy csökken, az özvegyi nyugdíjat is a fizetés emelkedésének vagy csökkenésének idő­ponjától kezdve megfelelően emelni vagy csökkenteni kell. 3 A kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban), valamint a nyugdíjszabály­rendelet 4. S-ának ötödik bekezdése vagy ehhez hasonló rendelkezés alapján enge­délyezett ellátásban részesülő özvegyek ellátását az 1923. évi július hó 1-étől kezdo­dőleg a jelen határozat szerint a részükre a szabályszerű kellékek fenforgasa esetén megállapítható özvegyi nyugdíjnak nyolcvan százalékával kell megállapítani. 4 Az az özvegy aki az elhalt férje után a székesfővárostól járó özvegyi nyug­díjon kívül a székesfőváros terhére a saját alkalmaztatása után is részesül nyug­díjban 1923. évi július hó 1-től kezdve csak az egy.k ellátását még pedig a magasabb összegű ellátását (özvegyi nyugdíját vagy nyugdijat) kaphatja meg tel­jes ösSgében, míg a másik, V vagyis a kisebb összegű ellátásnak csak az 50»/o-át kaPha Üz' az özvegy pedig, aki a székesfővárosnál tényleges szolgálatban áll és aki elhalt férieS a székesfőváros terhére özvegyi ellátásban részesül, 1923. év. Sp? mber^nÓ tSfll kezdve tényleges .szolgájának tartama.alatt ö-egy. nyugd,, cím P é„ az őt egyébként -^tő Tf ábT^ éfa *S£££^m** ^ A JBÖ^^ ^W» 1-étő, kezdve nem nyernek alkalmazást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom