Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924

7. 1924. augusztus 11. tanácsülés jegyzőkönyve - 1012 - 1013 - 1014 - Szabályrendelet a székesfőváros népjóléti igazgatásának szervezéséről.

1924. augusztus 11-iki tanácsülés. 1014. szám. 233 14. §. A hatósági segítség mértékének a megállapításánál figyelembe kell venni: a) azt a segélyt, amelyet a közsegítésre szoruló a családjától, magánosoktól, vagy valamely jótékony egyesülettől kap; b) a rászorulás mértékét, amely az illetőnél mutatkozik; c) a családtagok számát, akik a segélyezendő által való eltartásra keresőképtelenségüknél fogva utalva vannak; végül d) azt, hogy a nyújtott segítséggel az illető a keresőképességét, gazdasági és társadalmi megerősödését lehetőleg minél hamarabb visszanyerhesse. 15. §. Azok, akik nyugdíj vagy kegydíj élvezetében vannak, alapítványi segélyben, felekezeti vagy magánjótékonysági egyesületek támogatásában részesülnek, hatósági közsegítséget csak kivételesen, kiegészítésképpen és csak akkor kaphatnak, ha az említett forrásból nekik már nyújtott anyagi segítség életük fentartására, illetőleg gazdasági, társadalmi megerősödésük visszanyerésére nem elégséges. 16. §. A székesfőváros hatóságának kezelése alatt álló alapokból adható rögtöni, vagy esetről-esetre szóló pénzsegély legmagasabb összegét, valamint a havi pénzsegély rendes mértékét a tanács állapítja meg. 17. §. Természetben való segélyezéseket lehetőleg a társadalmi szervezetekhez kell utalni. Ha a hatóság nyújt természetben segítséget, annak értéke az előző szakasz alapján megállapított pénzbeli segítség legmagasabb tételét rendszerint meg nem haladhatja. 18. §. A szükséglakások rendszerint csak a tanács által megállapított bér fizetése ellenében használhatók, a szükséglakásokról szóló tanácsi szabályzatban megjelölt módozatok mellett. Kivételes esetekben a hatóság a bért a tanácsi szabályzatban megjelölt időre elengedheti. 19. §. Olyan esetekben, midőn a pénzben vagy természetben nyújtott adományokkal segélyezett egyént szegényházba vagy más jótékony intézetbe helyezik el, pénzbeli vagy másnemű segélyét a felvétel napjától meg kell szüntetni. 20. §. A tanács esetről-esetre megengedheti, hogy szegényházi ápolásra minősítettek családi gondozásba helyeztessenek. Egy-egy családhoz ily gondozásra legfeljebb csak öt szegény helyezhető. A gondozási díj pedig, amelyet évenkint az egyes családoknál elhelyezett összes szegényekre a tanács egységesen állapít meg, fejenkint és évenkint meg nem haladhatja azt az összeget, amelybe a szegénynek szegényházi ápolása kerülne. III. FEJEZET. A népjóléti igazgatás szervezetéről. A) A tanács és a vele kapcsolatos szervek. 21. §• A székesfőváros népjóléti igazgatásának központi szerve a tanács, amely feladatait a népjóléti gondozás tekintetében a törvény

1

) és szabályrendeletek"

2

) alapján, valamint a jelen szabályrendelet rendelkezései szerint teljesiti. i) 1872 : XXXVI. t.-c. 77-81. §§-ai. s

) Budapest székesfőváros központi igazgatásának szervezetéről szóló 1870 1911. és 2060/1911. kgy. számú szabályrendelet 59