Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1924
6. 1924. június 25. tanácsülés jegyzőkönyve - 865 - Szabályrendelet az ebadóról.
1924. június 25-iki tanácsülés. 865. szám. 195 Ha az adójegy, vagy az alábbiak szerint nyerhető másodlata elveszett, ezt a körülményt az eb birtokosa az elveszés napjától számított 3 nap alatt az illetékes kerületi el ül járóságnál bejelenteni tartozik. Elveszett adójegy helyett az ebadó lefizetését igazoló nyugta előmutatása mellett egyízben másodlat váltható, amelynek díja a megfelelő adótétel fele. Ha azonban az adó lefizetése a most meghatározott módon nem igazoltatik, vagy a másodlati adójegy is elveszett, a megfelelő adót teljes összegében (az adóév második felében a fél összegében) újból meg kell fizetni. Az így újonnan megállapított adóösszeg lefizetése esetén az elveszett másodlat helyett újabb adójegy adandó ki. ' J J 8 * 8. §. Az adó kivetése és beszedéseAz adót az általános összeírás után, — az évenkinti bejelentésre előírt határidő leteltével bejelentett ebekre vonatkozóan pedig a bejelentés alkalmával — a kerületi elüljáróság veti ki. Az általános összeírás alapján történt kivetésről a ker. elüljáróság az érdekelteket az érvényesítési záradékkal ellátott kivetési lajstromnak kellőképpen közhírré tett közszemlére tétele útján értesíti. Az évenkinti bejelentésre előírt határidő letelte után bejelentett ebekre vonatkozólag a kivetett adó közlése á bejelentés alkalmával az eb birtokosának kezeihez történik. Az adó minden év március hó 31-ig, az újonnan szerzett (a 6 hetes kort elért), vagy a fővárosba behozott ebek után pedig a bejelentéskor, az adókivetés közlése alkalmával esedékes. Az adófizetésről nyugta állítandó ki. Késedelmes lerovás esetén késedelmi kamat fejében az esedékesség napjától kezdődően a tényleges lerovás napjáig az adó összegének 8°/o-a fizetendő. A kellő határidő alatt le nem fizetett adó, valamint a 9. §-ban foglaltak alapján megállapított pénzbírság közadók módjára hajtandó be. Behajthatatlanság esetén az eb kiirtandó. Az ebadó megállapítása, kivetése, beszedése és az adómentesség kérdésében elsőfokon a kerületi elüljáróság, másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. Az adó megállapítása és az adómentesség tárgyában hozott másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye. A jogorvoslati határidő minden esetben a kivetési lajstrom közszemlére tételének utolsó napját, vagy a kivetés közlését, továbbá a véghatározat kézbesítését követő naptól számított 15 nap. A befolyt adó a székesfőváros háztartását (Községi alap) illeti és elsősorban állategészségügyi, másodsorban közegészségügyi célokra fordítandó. Az adójegyek előállítási költségei azonban az ebadó címén befolyt összegeket terhelik. 9. §. Büntető rendelkezések. Aki az ezen szabályrendeletben megállapított határozmányok ellen vét, továbbá, aki a hatósági ellenőrzést megnehezíti, meghiusítja, vagy a hatóságnak valótlan adatokat jelent be, az — amennyiben cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik — 5 aranykoronáig terjedhető pénzbírsággal, ha pedig cselekménye vagy mulasztása az adó eltitkolására irányul, a székesfővárost adóbevételében megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki, a megállapított adó összegén felül az eltitkolt, a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó ötszörös összegétől tízszeres összegéig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. Bírságolási ügyekben I. fokon a kerületi elüljáróság, II. fokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. A II. fokon hozott véghatározat ellen az 1901. évi XX. t.-c. korlátai között a m. kir. belügyminiszterhez intézendő jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati határidő a véghatározat kézhezvételét, vagy kihirdetését követő naptól számított 15 nap. A befolyt bírságpénzek a községi szegényalap javára számolandók el, jogában áll azonban a tanácsnak ezek terhére a ker. elüljáróság indokolt előterjesztése alapján az ellenőrző közegeket, valamint a feljelentőt jutalmazni. 10. §. Életbeléptetés és végrehajtás Ez a szabályrendelet kiegészítő része az ebtartási szabályrendeletnek. Életbeléptetésével egyidejűleg a 653/1903. kgy. számú és a 821/1917. kgy. számú közgyűlési határozatokkal módosított és kiegészített 654/1901. kgy. számú ebtartási szabályrendelet 1-12, továbbá 32., 33., 34. és 38. §§-ai, valamint a 37. §. első mondata és a 112/1924. kgy. sz. közgyűlési határozat érvényüket vészük.
