Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

17.1 1923. november 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1556

1923. november 7-iki közgyűlés. 1556. szára. 553 4. A tényleges szolgálatban álló nötisztviselő vagy egyéb alkalmazott, aki elhalt férje után a székesfővárostól özvegyi ellátásban részesül, 1923. évi október hó 1-től kezdve tényleges szolgálatának tartama alatt özvegyi nyugdíj címén őt egyébként megillető özvegyi nyugdíjnak csak 50%-át kaphatja. 5. Az az özvegy, aki az elhalt férje után a székesfővárostól járó özvegyi nyugdiján felül a székesfőváros terhére a saját alkalmaztatása után is részesül nyugdíjban, 1923. évi július hó 1-től kezdve csak az egyik ellátását, még pedig a magasabb összegű ellátását (özvegyi nyugdíját vagy nyugdíját) kaphatja meg teljes összegében, míg a másik vagyis a kisebb összegű ellátásnak csak az 50%-át kaphatja. 6. Az 1923. évi július hó 1-től kezdve a nyugdíjszabályrendelet szerint járó temetési segítség helyett a 107.652/1923—1. számú tanácsi határozatban ideiglenesen megállapított, illetve a közgyűlésnek javaslatba hozott temetési segélyeket kell kifizetni. .7. A tényleges szolgálatban, illetőleg a nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott özvegye részére az elhalálozás napját követő három hónapon át, mindenkor a járandóságok esedékességének napján, folytatólagosan ki kell fizetni azokat a készpénzjárandóságokat, amelyek az elhalt részére ezalatt a három hónap alatt járnának abban az esetben, ha még életben volna. Az ily címen kifizetett összegeket a „Nyugdíjak" fejezeténél kell elszámolni. Az özvegyet megillető özvegyi nyugdíj csak a férj halálának napját követő negyedik hó első napjától kezdve jár. A fentebb említett három hónapra kifizetett összegeket az özvegy abban az esetben sem köteles visszatéríteni, ha részére özvegyi nyugdíj nem állapíttatik meg. 8. A már folyósított özvegyi nyugdíjat és lakáspénzt be kell szüntetni abban az esetben is, ha az özvegy a tanács előzetes engedélye nélkül állandóan Magyarország határain kívül tartózkodik. Ebben az esetben az özvegyi ellátás csak időlegesen szüntetendő be s azt újból folyósítani kell azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt az özvegyi ellátás beszüntettetett; a múltra nézve azonban az özvegyi ellátást utólag sem lehet folyósítani. 9. A jelen határozat II. részének 2. és 3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket az özvegyi ellátási díjak megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell. IV. 1. Az 1923. évi július hó 1-je előtt elhalt székesfővárosi közigazgatási és közkórházi tisztviselők és egyéb alkalmazottak árváinak nevelési járulékát, (kegynevelési járulékát) és a nevelési járulékon felül járó kegydíját, rendkívüli segélyét, rendkívüli segélypótlékát vagy bármilyen más készpénzjárandóságát az* 1923. évi június hó végével be kell szüntetni. 2. Az érvényben álló nyugdíjszabályrendeletek vagy nyugdíjszabályzatok értelmében nevelési járulékra igénnyel bíró, illetőleg kegynevelési járulékot élvező atyátlan árváknak fejenként járó nevelési járulékát (kegynevelési járulékát) az 1923. évi július hó 1-től kezdve az árvák anyját megillető özvegyi nyugdíjnak 10%-ával kell megállapítani. 3. Az érvényben álló nyugdijszabályrendeletek vagy nyugdíjszabályzatok értelmében nevelési járulékra igénnyel bíró, illetőleg kegynevelési járulékot élvező szülőtlen vagy a szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő árváknak fejenként járó nevelési járulékát (kegynevelési járulékát) az 1923. évi július hó 1-től kezdve az atyátlan árvákat fejenként megillető nevelési járuléknak (kegynevelési járuléknak) négyszeresével kell megállapítani; a szülőtlen árvák részére együttvéve járó nevelési járuléknak az összege azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amely az árvák anyját özvegyi nyugdíj címén megilletné. 4. Az árvák részére engedélyezett vagy engedélyezhető életjáradékot, valamint a kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydíjban) részesülő árvák kegydíját az 1923. évi július hó 1-től kezdve annak a nevelési járuléknak teljes összegével kell megállapítani, amelyre az árvának a jelen határozat szerint igénye lenne abban az esetben, ha a nyugdíjszabályrendeletben meghatározott életkorát még nem töltötte volna be. 5. Az árvák ellátottsága szempontjából figyelembe veendő pénzbeli javadalmazásnak vagy jövedelemnek az összege, illetőleg természetbeni javadalmazásnak az értéke havi 10.000 koronában állapíttatik meg. 6. A jelen határozat II. részének 2-ik és 3-ik pontjaiban, valamint III. részének 5., 6., 7. és 8-ik pontjaiban foglalt rendelkezéseket az árvák ellátási díjainak megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell. V. 1. A havi összegekben megállapítandó nyugdíjszerű ellátást mindig százzal osztható összeggel kell megállapítani; a megállapításnál az ötven koronáig terjedő részösszeget el kell hagyni, az ötven koronánál nagyobb részösszeget ellenben fölfelé száz koronára kell kikerekíteni. 139