Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

12.2 1923. julius 13. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1052

408 1923. július 13-iki közgyűlés. 1051 — 1052. szám. Erről a polgármester, a tanács, a tiszti főorvos és a megválasztott jegyzőkönyvi kivonaton értesítendők. Ezután a közgyűlés áttér a kórházi költségelőirányzat folytatólagos tárgyalására. !1052. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 9646/1923—

X. számú előterjesztése a székesfővárosi közkórházak 1923/24. évi költségelőirányzata ügyében. A közgyűlés a tanácsnak a közkórházi, közegészségügyi és pénzügyi bizottságok által is pártolt előterjesztése alapján az 1923/1924. költségvetési évre a közkórházi alap kiadásait 5.979,753.827 koronában, az alap saját bevételét pedig 277,968.981 koronában állapítja meg és felkéri a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter urat, hogy ezen előirányzati összegek alapján a közkórházi ápolási díjat az 1922/23. költségvetési évre 3065 korona 48 fillérben állapítsa meg. Felkéri továbbá a közgyűlés a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter urat, hogy az 1923. év második negyedére az ápolási díjat visszamenőleg 1660 koronában állapítsa meg, mert a régi alacsonyabb ápolási díjak szedése esetén előálló túlkiadások nagy összege a főváros háztartására elviselhetetlenül súlyos terhet jelentene. Felkéri végül a közgyűlés a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter urat, hogy a szükségleti cikkek árainak és a munkabéreknek állandó emelkedésére való tekintettel engedje meg, hogy a főváros az ápolási díjak megállapítása iránt ezentúl havonként tehessen előterjesztést és a költségvetésnek havonként való összeállításával és letárgyalásával járó adminisztrációs nehézségekre való tekintettel felhatalmazza a tanácsot, hogy a közkórházi, közegészségügyi és pénzügyi bizottságok meghallgatása után közvetlenül intézzen ez irányban havonként a kormányhoz felterjesztést. A költségvetéssel kapcsolatban felmerült indítványokat a közgyűlés tárgyalás végett kiadja a tanácsnak; és pedig kiadja: Lampel Vilmos bizottsági tagnak következő indítványait: 1. Arra való tekintettel, hogy a székesfővárosi közkórházak kiadásait a főváros ezidőszerint majdnem kizárólag a közös kórtermek és a külörtszobákban fizetendő napi ápolási díjakból fedezi, ezeknek a költségelőirányzatban kitüntetett magas, illetve előreláthatólag még további emelkedő tendenciát követő díjaknak lefizetése pedig a közkórházakra rászoruló, anyagilag gyengébben szituált társadalmi rétegekre nézve előbb-utóbb elviselhetetlenné válik, indítványozom, hogy a székesfőváros autonóm jogkörében egy közegészségügyi vagy népjóléti adót hozzon be, mely adó elsősorban a kórházak nívójának lehető emelése mellett, az ápolási díjak további emelésének nélkülözhetővé tételére, esetleg apasztására, másodsorban pedig ambulatóriumok, diszpanzerek, üdülőotthonok és más hasonló közegészségügyi és népjóléti intézmények felállítására, fentartására és támogatására volna felhasználandó. Ezt az adónemet erősen progresszív alapon vélném az adóalanyok jövedelmének figyelembevételével kiépítendőnek, ami azáltal is meg volna könnyítve, hogy a fővárosnak ez adó kivetéséhez a szükséges adatok rendelkezésére állanak. A jövedelmi létminimum és a más címen már befizetett egészségügyi járulékok adómentesség tekintetében itt is figyelembe volnának veendők. Az indítvány a tanácsnak kiadatik azzal, hogy a pénzügyi és közegészségügyi ügyosztályokat ez ügynek együttes tárgyalására és megfelelő javaslatnak mielőbb való előterjesztésére utasítsa. 2. A székesfőváros közkórházainak létesítéséhez és berendezéséhez szükségelt költségek elsősorban és nagyrészt a székesfőváros polgárai által fizetett köztartozásokból nyervén fedezetüket, vagyis ezen kórházak főleg a főváros polgárai áldozatkészségének köszönhetvén létesítésüket, méltányosnak tartanám, hogy addig is, míg a fentemlített közkórházak kiadásai az egyidejűleg benyújtott indítványomban javaslatba hozott közegészségügyi vagy népjóléti adóból nyerhetnek majd részbeni fedezetet, a kérdéses kórházakban ápolt betegek közül azok, akik budapesti illetőségűek, a többi betegekkel szemben az ápolási díjak tekintetében némi méltánylásban részesíttessenek. Evégből indítványozom, hogy a budapesti illetőséggel bíró betegek mindenkor a megállapított napi ápolási díjaknak csak egy bizonyos hányadát, a nem helybeli illetőségűek a szóbanforgó díjaknál némileg magasabb, a rendszerint jobb valutájú országokból való külföldiek pedig azoknál jóval magasabb díjakat fizessenek. Ez az indítvány a tanácsnak kiadatik azzal a meghagyással, miszerint az illetékes ügyosztályt az indítványban foglalt ügy sürgős tanulmányozására és az eredményhez képest megfelelő javaslat megtételére utasítsa. 3. A székesfővárosi közkórházakban alkalmazott ápolószemélyzet díjazását felelősségteljes és súlyos munkájukhoz, valamint más alkalmazottak javadalmazásához viszonyítva nem találván megfelelőnek, indítványozom, utasítsa a tanács az illetékes ügyosztályt, miszerint különös tekintettel arra, hogy az ápolószemélyzet ruházat helyett csak csekély havi 1000 koronás ruházati és mosási átalányt élvez, tegyen sürgősen előterjesztést az ápolószemélyzet készpénzfizetésének az általa végzett fontos és nehéz önfeláldozó munkához arányos és méltó felemelése iránt. 4. Amíg az altisztek és más hasonló állásban elhelyezett alkalmazottak rendszerint már aránylag rövid ideiglenes szolgálat után véglegesíttetnek és így nyugdíj-