Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

11.2 1923. julius 4. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - A Budapesti Kisipari Hitelintézet Részvénytársaság alapszabályai.

1923. július 4-iki közgyűlés. 979. szám. 363 26. §. A közgyűlés vezetője. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, alelnöke, ennek akadályoztatása esetében pedig az igazgatóság által e célra kiküldött egyik igazgatósági tag elnököl. A közgyűlés elnökét a szó megvonásának a joga megilleti akkor, ha a szóló részvényes a közerkölcsöt vagy az illemet sértő, vagy a közgyűlés tekintélyével össze nem férő kifejezést használ, vagy a közgyűlés valamely tagja ellen durva sértést követ el. A közgyűlés elnöke azt a részvényest, aki a közgyűlés rendjét figyelmeztetés dacára zavarja, a közgyűlésről — szükség esetében karhatalom alkalmazásával — eltávolíttathatja. 27. §. A közgyűlés jegyzőkönyve. A közgyűlési jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke által kijelölt jegyző vezeti. A közgyűlési jegyzőkönyvnek a közgyűlés lefolyásán kívül a megjelent részvényesek neveit, az általuk képviselt részvények minőségét és mennyiségét, valamint a hozott határozatokat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyző és jegyzőkönyvhitelesítőkként a közgyűlés elnöke által kijelölt két jelenlevő részvényes írják alá. Az igazgatóság tartozik a jegyzőkönyvet eredetiben vagy hiteles másolatban a cégbíróságnak haladéktalanul bemutatni. 28. §. Határozathozatal. Ha szólásra többé senki sincs feljegyezve, a közgyűlés elnöke a vitát bezárja. Ha a vita bezárását a közgyűlésen megjelent és szavazásra jogosult (20. §.) részvényesek közül Írásban olyan részvényes indítványozza, aki a 20. §. rendelkezéseinek megtartásával legalább 100 drb részvényt tett le, a közgyűlés elnöke a vita megszakításával ezt az indítványt szavazás alá bocsátja és ha a közgyűlés az indítványt elfogadja, a vitát bezártnak nyilvánítja. A vita bezárását a határozathozatal követi. A közgyűlés határozatait — választás esetét kivéve — viszonylagos szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlő száma esetén az az indítvány válik határozattá, amelyhez a közgyűlés elnöke szavazatával járult. Választás esetében a közgyűlés általános szótöbbséggel határoz. Ha valamely választásnál az első szavazás általános szótöbbséget nem eredményezett, akkor azok között, akik az első szavazáskor legtöbb szavazatot kaptak, szűkebb választást kell tartani. Ha a szűkebb választásnál egyenlő számú szavazatot nyerők lennének, köztük a sors dönt. 29. §. Határozathozatal módja. A közgyűlés a határozathozatal tárgya felett rendszerint egyszerű szavazással dönt. Az egyszerű szavazás felállás és ülvemaradás által történik. Ha a közgyűlésen jelenlevő szavazatképes részvényeseknek legalább egynegyede a szavazás meg-