Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

11.1 1923. junius 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 944 - 945 - 946

EJ^^^^H 1923. június 27-iki közgyűlés. 946. szám. 341 A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által pántolt előterjesztése alapján a piaci helypénzeket, továbbá a kikötési dijakat és rakodóhelydijakat 1923. évi június hó l-jétől kezdve újból szabályozza és azokat a következőkben állapítja meg: A) A piaci helypénzek díjszabása. I. A földön levő árúhelyért és az árusítóállvánríyal, sátorral, vagy bódéval elfoglalt jninden négyzetméter területért fizetendő: a) hús, húsneműek, kolbászfélék bárminő állapotban, vad és vadhús, húskonzerv bárminő állapotban, szalonna, zsír, háj és töpörtyü, élő és tisztított baromfi, baromfiaprólék, mindenféle hal élő és jegelt vagy konzervált állapotban való árusítás esetén négyzetméterenkint és naponkint: 1923. június 1-től 12 K 1923. augusztus 1-től 18 „ 1923. november 1-től 24 „ az egyalkalommal fizetett dij azonban 40 koronánál kisebb nem lehet; b) minden egyéb élelmicikk'árusítása esetén négyzetméterenkint és naponkint 1923. június 1-től 8 K 1923. augusztus 1-től 12 „ 1923. november 1-től 16 „ az egyalkalommal fizetett díj azonban 30 koronánál kisebb nem lehet; c) iparcikkek és egyéb árúk árusítása esetén négyzetméterenkint és naponkint 1923. június 1-től 16 K 1923. augusztus 1-től 24 „ 1923. november 1-től 32 „ az egyalkalommal fizetett díj azonban 50 koronánál kisebb nem lehet; d) pecsenyemalacért (14 kgr. súlyig) naponkint és darabonkint 100 korona. A helypénzt a terület alapján oly módon kell számítani, hogy minden megkezdett négyzetméter terület félnégyzetméterig fél-, az ezt meghaladó terület pedig egész négyzetméternek számít. Azok az árúsok, akiknek állandó sátruk, vagy bódéjuk van, tartoznak a helypénzt havonta egyösszegben előre fizetni. Ily árúsok a helypénzdíjakból 25 6

/o kedvezményben részesülnek. A helypénzt akkor is kell fizetni, ha az elfoglalt árúhely, az állvány, sátor vagy bódé üresen áll, vagy ott egyéb okból nem árusítanák. II. Árusítás céljából helyet foglaló kocsiért, vagy menet közben kocsiról való árusításért. a) Élelmicikkek árusítása esetén egy kézikocsiért, taligáért, vagy targoncáért naponkint 30 koronát, iparcikkek, vagy egyéb árúk árusítása esetén 50 koronát; b) minden más kocsiért, vagy szekérért naponkint, élelmiszerek árusítása esetén 120 koronát, iparcikkek, vagy egyéb árúk árusítása esetén 200 koronát; c) takarmánynak (széna, szalma stb.) kocsival való árusítása esetén-kocsinkint és naponkint 400 koronát; d) minden géperejű teherkocsi után és annak pótkocsija után naponkint 200—200 koronát kell fizetni. A kocsi mellé lerakott árúkért — kivéve az árúminta gyanánt a kocsihoz támasztott egy zsákot — a helypénzt az I. alatti díjtételek szerint külön kell fizetni. Ha a kocsi csak fel- vagy lerakodás céljából és csak az erre szükséges ideig áll meg a piacon és a kocsiról nem árusítanak, akkor nem jár érte helypénz. Nyáron az este 9 óra után, télen pedig az este 7 óra után helyet foglaló kocsiért, ha arról nem árusítanak, aznap nem kell helypénzt fizetni. III. Országos vásárok alkalmával a vásár második vasárnapján, valamint az ezt megelőző csütörtöki és a reákövetkező hétfői bőrvásárok alkalmával a vásártereken és a búcsúk alkalmával a búcsú napján és területén az elfoglalt elsó 20 négyzetméter után az I. és II. alatt felsorolt helypénzek kétszeresét kell fizetni, az azt meghaladó területért azonban, az a) alatti élelmiszerek árusításánál négyzetméterenkint 24 koronát, a b) alatti élelmiszerek árusításánál négyzetméterenkint 16 koronát, iparcikkek árusításánál pedig 32 koronát kell fizetni. Ezekbe a díjakba az ugyanaznap másutt fizetett helypénz be nem számítható. 86