Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

9.1 1923. junius 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendeleközségt ai fogyasztás székesfővároi adókróls területé. n szedett - 856

1923. június 6-iki közgyűlés. 856. szám. 285 Günther Béla Gyalokay Imre Hamar István Herritz Rezső Hikádé József Hilbert Vilmos Hlatky Lajos Horváth Károly (h. áiiamtitk.) Ilovszky János Jajczay János Jeszenszky István dr. Joanovich Pál dr. Juhász Mihály Kutasy Jenő Lackenbacher György Lázár Ferenc dr. Liptay Lajos dr. Liszka Árpád dr. Magyar Imre Maródy József Márz Károly Mettelka Frigyes Mihalkovics Szilárd Mohr Henrik Müller József Leó Nagy Ferenc Nagy István Oberschal Viktor dr. Ortvay Rezső Osvald István dr. Papp Vilmos dr. Paulheim Ferenc Pászthy János Perczel Béla Perndl Flóris Petrovácz Gyula Pech Béla Piazza Győző Popelka Béla Rácz Sándor Rerrich Elemér Resch József Simonovics Viktor Sóváry Emil StadleR Nándor Schtnidkunz Lajos Schneider Mihály Szakái Géza Szakmándy János Szalay Gyula Szentgáli Antalné Szémann Mihály Szőke Gyula dr. Takács István dr. Törökné Kovács Hermin Ujváry Rezső Usetty Béla dr. Valnicsek Béla dr. Vasek Ernő dr. Verebély Jenő dr. Viczián István dr. Virágh Andor Vogel Gyula Wayand Miklós Wensky Nándor Wéber József Wolff Károly dr. Tisztviselők: Sipőcz Jenő dr. h. főpolgármester, Buzáth János dr. alpolgár­mester, Fock Ede, Csupor József dr., Bukovszky Viktor, Városy Gyula dr. Orczy Gyula tanácsnokok, Szaszovszky József tanácsnok-főjegyző, Édes Endre, Till Antal, Purebl Győző dr., Zilahi-Kiss Jenő dr., Bárdi István tanácsnokok, Végh János dr. tiszti főorvos, Ács Ferenc főszámvevő. „Nem"-mel szavaztak: Faludy István Zala Zsigmond. Az elnök megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét, mely szerint „igen"-nel, vagyis a javaslat mellett szavaztak 109-en, ellene 2-en, tehát a közgyűlés a községi italadóról szóló szabályrendeletet általánosságban elfogadta és ezzel a javaslat fölött a részletes vitát megnyitja. A szakaszonkénti tárgyalásnál felszólalnak Törökné Kovács Hermin, Zala Zsig­mond, Horváth Károly (IV. ker.), Gáspár Fülöp, dr. Rosenák Miksa bizottsági tagok. Ezután az elnök a beadott indítványokat szavazás alá bocsátván, a közgyűlés abban az ügyben a következő határozatot hozza: A közgyűlés a pénzügyi és a jogügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt előterjesztésére — a jelenvolt és szavazásra jogosult 111 törvényhatósági bizottsági tagnak névszerint való szavazása után — 109 szavazattal 2 ellenében elhatározza, hogy a községi italadót behozza. Az erre vonatkozó szabályrendeletet a közgyűlés következő szövegezéssel állapítja meg: Szabályrendelet a községi italadóról. i- §• Az adó tárgya. Budapest székesfőváros a területén az alább felsorolt helyeken kimért (kiszolgál­tatott) bor és sör, továbbá borpárlat (konyak) és édesített égetett szeszes italok (likőr) után szegényügyi és népjóléti célokra adót szed. És pedig: a) éttermekben, vendéglőkben és korcsmákban a palackborok, a borpárlat és az édesített égetett szeszes italok után; b) kávéházakban, bodegákban, borozókban, bárokban, büffékben, cukrászdák­ban, mulatókban (színházak, orfeumok, kabarék stb.) és más hasonló nyilvános helyeken, valamint az ezekkel kapcsolatos étkező (italmérési) helyeken is, minden­nemű borok, borpárlat és édesített égetett szeszes italok után; c) a kávéházakat kivéve a b) pont alatt felsorolt helyeken a sör után. A borpárlat és az édesített égetett szeszes italok adókötelesek akkor is, ha minőségüknek meg nem felelő elnevezés alatt kerülnek kimérés alá. 2. §. Adókötelezettség. Az ezen szabályrendelet szerint való adó fizetésére kötelesek mindazok a természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek a székesfőváros területén az 1. §-ban felsorolt üzletekben és nyilvános helyeken szeszes italoknak akár korlátolt, akár korlátlan, akár pedig poharankint való kimérésével vagy eladásával iparszerfileg foglalkoznak. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom