Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

8.2 1923. május 26. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a közlekedési adóról

1923. május 26-iki rendkívüli közgyűlés. 784. szám. 265 2. géperejű bérkocsi után minden kereskedelmi könyvvezetésre kötelezett géperejű bérkocsivállalat a személyszállításból elért nyers bevételének 10%-át, minden e.gyéb géperejű bérkocsi után lóerőnkint évi 120 K-t közlekedési adó fejében fizetni. A b) pont szerint fizetendő közlekedési adó áthárítható, de az ezeket a közlekedési eszközöket igénybevevő utasoktól külön nem követelhető, hanem a viteldíjszabásban kell foglaltatnia. c) Az 1. §. c) pontja alá tartozó személyszállító járómű tulajdonosa vagy birtokosa köteles: 1. lófogatú járómű után és pedig minden egylovas fogat után (kocsi a lóval) havi 30 K-t, minden kétlovas fogat után (kocsi a Lovakkal) havi 50 „ 2. géperejű járómű után és pedig A) minden, csakis magánhasználatra szolgáló szárazföldi géperejű járómű (autó) után: I. 10 lóerő teljesítményig lóerőnkint évi 60 K-t, II. 16 lóerő teljesítményig lóerőnkint évi 80 „ III. 20 lóerő teljesítményig lóerőnkint évi 100 „ IV. 20 lóerőn fölül lóerőnkint évi . . , 120 „ B) minden üzleti célokat is szolgáló (vállalati, részvénytársasági stb.) szárazföldi géperejű járómű után : V. tekintet nélkül a teljesítményre, lóerőnkint évi 140 K-t, C) minden két- vagy háromkerekű szárazföldi géperejű járómű (motor) után VI. lóerőnkint évi 15 K-t, D) minden vízi gépjárómü után VII. 10 lóerő teljesítményig lóerőnkint évi 40 K-t, VIII. 10 lóerőn felül lóerönkint évi 80 „ közlekedési adó fejében fizetni. Az egészben hazai gyártmányú gépjárómüvek után a gépjáróművekre megállapított adótételek 50%-ával, a részben hazai gyártmányúak után pedig 25%-ával alacsonyabb adótételek fizetendők. A közúti gépjárómüveknél a lóerők számát az 1910. évi 57.000 számú B. M. szabályrendelet alapján kiadott forgalmi engedély szerint kell meghatározni. Amennyiben a vízi géperejű járómű használata a szárazföldi géperejű járóművekhez hasonlóan nem volna hatósági forgalmi engedélyhez kötve, a járómű tulajdonosa köteles az effektív lóerők számát saját költségén a székesfőváros szakértője által megállapíttatni; az így megállapított effektív lóerőnek 50°/o-a kerül mint adóköteles lóerő megadóztatás alá. A szakértői eljárásért és megállapításért köteles a vízi gépjárómü tulajdonosa 10 lóerő teljesítményig az ez után a járómű után számított egyévi adónak a 10%-át, 10 lóerőn fölül pedig az egyévi adónak 6%-át a tanács által megállapított módon fizetni. ,, , ..... d) A főváros területére érkező és az 1. §. d) pontja ala tartozó vidéki rendszámú járómüvek után I. minden lovasfogat utasa vagy vezetője 1 napra . ' K-í, 14 „ 15 „ II. minden két- és háromkerekű motor vezetője 1 napra ' » 14 „ . 5 „ III. minden vízi gépjárómü utasa vagy vezetője 1 napra 2 K-t, 14 „ • ... 30 „ IV. minden, az említett pont alá tartozó egyéb személyszállító gépjárómü utasa vagy vezetője 1 napra 3 K-t bl 14 45 „ köteles fizetni közlekedési adó fejében. ,.*~,«

Mn • A b) c) és d) pontok szerint fizetendő adótételek az 1146/1912. és az 1921/1916 kgy. számú közgyűlési határozatokkal megállapított alapviteldíjszabásokra vonatkoznak, adó fejében pedig ezeknek az adótételeknek annyiszorosa fizetendő, ahányszorosa az alapviteldíjszabásnak a mindenkori viteldíj. A lófogatú jároműveknél a lófogatú bérkocsikra, a gépjárómüveknél pedig a géperejű bérkocsikra megállapított alapviteldíjszabás az irányadó. # 4. §• Az adó lerovásának módja. A közlekedési adót a következő módon kell leróni: a) az 1 § a) pontjában körülírt közlekedési eszközöket igénybevevő utasok által a 3. §. a) pontja értelmében fizetendő közlekedési adót a viteldíj lefizetésével 67