Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

7.1 1923. május 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 686 - Szabályrendelet a községi vigalmi adóról

^•^•^^^^^••1 1923. május 9-iki közgyűlés. 685—686. szám. 223 szürtaxot, valamint az elektromosvállalatnak a villanyvilágításból származó bruttó bevétele tíz százalékát. A hitelezők meg is állapodtak arranézve, hogy maguk között ezen összeg hogyan fog felosztatni. Természetesen azonban, főleg a német hitelezőkre tekintettel ez nem prejudikál a végleges rendezésnek. Az a kérdés is, hogy mire fordíttassék az így lekötött összeg, külön fog megállapíttatni a hitelezők és a székesfőváros közölt egy külön egyezmény útján. Megjegyezni kívánom még azt, mélyen tisztelt közgyűlés, hogy ezen kétszázmillió a jövőbeli szolgáltatásra és törlesztésre fordíttatik, mert az úgynevezett hátralévő arriérek a párisi és londoni egyezmények értelmében fognak megoldatni. Vannak az egyezményben különböző határozmányok még a pénz fizetésére vonatkozólag, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál történik, a diszpozíció joga a Schweizerische Bankvereinigungot illeti, vannak még határozmányok a választott bíróságra vonatkozólag stb., amely részletekre vonatkozólag az ügy tárgyalása alkalmával fogok a mélyen tisztelt közgyűlésnek felvilágosítást adni. Ezeket tartottam szükségesnek egészen röviden ezen tárgyalásokra vonatkozólag elmondani. Nem kívánok ez alkalommal, mélyen tisztelt közgyűlés, ennek az egyezménynek előnyeiről vagy esetleges hátrányairól beszélni. Egyet azonban mindenesetre ki akarok emelni, hogy tudtommal ez az első eset, amidőn ilyen külföldi kölcsöntartozás rendezése magyar koronában történik, ami kétségtelen eredmény. A másik dolog, amelyre súlyt helyezek, a kérdés erkölcsi oldala. Kétségtelen az, hogy a háború előtti kölcsöntartozások rendezése egyik legnagyobb pénzügyi feladatunkként mutatkozott és ameddig ez a rendezés meg nem történt és el nem kezdődött, ez állandó akadálya volt a nemzetközi pénzügyi és gazdasági forgalom felvételének. Kétségtelen, hogy azzal, hogy mi ezen rendezést sikerrel elértük, mi elhárítottuk ez elől az eddig fennállott korlátokat és megnyitottuk a külfölddel való gazdasági és pénzügyi összeköttetésnek a jövőbeni feltételét. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ezzel be is fejeztem a referádát. Úgy érzem, hogy még sem fejezhetem be anélkül, hogy a bizottságnak, illetve a bizottság tagjainak ezen eljárásukért köszönetet ne mondjak. Elsősorban szól a köszönő szavam Teleszky János nyugalmazott pénzügyminiszter úr öexcellenciajának, aki az ő nagy pénzügyi tudásával és nagy nyelvismeretével állandóan ura volt a tárgyalásoknak. Úgyszintén hálás köszönettel tartozom Wolff Károly biz. tag úrnak, aki a főváros pénzügyi és gazdasági helyzetének jellemzésével, a maga nagy elhatározottságával ügyünknek oly hathatós segítségére volt. De természetesen mély köszönetem szól magának a svájci hitelezők képviselőjének is, a Schweizerische Bankvereinigungnak, amely lehetővé tette ezen közös hitelezői értekezletnek a létrejöttét s ott tartózkodásunk alatt is a figyelemnek és az irántunk való barátságnak számtalan jelét mutatta és magának ezen eredménynek a létrehozásában is igen jelentékeny részt vett. Kérem, méltóztassék ezen ideiglenes bejelentésemet szives tudomásul venni. Dr. Éber Antal bizottsági tag a bejelentéshez kér szót mire az elnök kijelenti, hogy az ügy tárgyalása napirendre kitűzve nincs és mert a bejelentés napirend előtti bejelentés, napirend előtti bejelentésnél pedig sem hozzászólásnak, sem határozathozatalnak helye nincs. Dr. Bedő Mór, Horváth Károly (IV. ker.), dr. Baracs Marcell és dr. Gál Jenő bizottsági tagok ügyrendi felszólalása után az elnök válaszol az elhangzott felszólalásokra, ezután a közgyűlés áttér a tárgysorozat tárgyalására. Az elnöki széket dr. Buzáth János alpolgármester veszi át. !686. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 78.084/1923—

VI. számú előterjesztése a vigalmi adóra vonatkozó 985/1922. kgy. számú szabályrendelet módosítása ügyében. A közgyűlés a pénzügyi és jogügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt előterjesztése alapján a jelen volt és szavazásra jogosult 180 közgyűlési tag egyhangú hozzájárulásával elhatározza, hogy a vigalmi adóra vonatkozólag az 1922. évi március hó 28-án és folytatólag tartott rendes közgyűlésen alkotott 985/1922. kgy. számú szabályrendeletet módosítja és azt a következő szövegezésben állapítja meg: Szabályrendelet a községi vigalmi adóról. I. §• A székesfőváros a mulatságok és szórakozások, valamint a kártyajáték és ezzel egy tekintet alá eső bármely más játék (dominó, sakk, billiárd, tekézés, gép stb.) után a jelen szabályrendelet értelmében szegényügyi és népjóléti célokra fordítandó községi vigalmi adót szed.