Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

2.2 1923. február 23. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 262 - 263

100 1923. február 23-iki közgyűlés. 261—263. szám. száll anélkül, hogy a budapesti evangélikus egyházközség a telken eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármiféle címen megtérítést, vagy kártérítést igényelhetne. 5. A budapesti evangélikus egyházközség sem a neki használatul átengedett telkek használati jogát másra átruházni, sem pedig az ingatlanokat, vagy azok használati jogát telekkönyvileg megterhelni nem jogosult. 6. A területek átadása napjától kezdve az átengedett telkek és a rajtuk emelendő építmény után járó mindennemű kiadás, beleértve mindazon közterheket is, melyek különben az ingatlan tulajdonosát terhelnék, — vagyis az adóka-t, illetékeket és illetékegyenértéket, burkolási és csatornázási járulékokat, vízdíjat stb., — szóval az ingatlan után a jelenlegi, vagy a jövőben alkotandó törvények és szabályok alapján fizetendő mindennemű állami és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat a használat tartama alatt mindenkor az evangélikus egyházközség tartozik viselni és fizetni, úgyhogy a székesfővárost ezen területek után a használat tartama alatt semmiféle kiadás sohasem terhelhesse. 7. Az evangélikus egyházközség köteles a használatul átengedett telkeket terhelő már előírt és nyilvántartott útburkolási és csatornázási járulékokat a kötendő használati szerződésnek jóváhagyásától számított 30 napon belül a székesfőváros közönségének megfizetni. 8. Az evengélikus egyházközség kötelezi magát, hogy a székesfőváros úrijogának elismerése címén évenként és telkekként 1 drb. 20 koronás aranyat, vagy ezzel azonos vásárlóerejű más pénzbeli értéket fizet és pedig minden év január hó 2-án a székesfőváros központi pénztárába. ^ 9. A kötendő szerződéssel járó bélyeg-, illeték- és esetleges egyéb kötségeket, beleértve az evangélikus egyházközség részéről teljesítendő fizetések nyugtabélyegét is, a budapesti evangélikus egyházközség tartozik viselni. 10. Budapest székesfőváros közönsége megengedi, hogy a fentemlített 41 -^—t- ttsz. térrajz szerint külön telekkönyvi testté kialakítandó telkekre a kötendő szerződés feltételei által korlátozott használati jog a budapesti evangélikus egyházközség javára telekkönyvileg bekebeleztessék, de csak az alatt a feltétel alatt, ha egyidejűleg a használati jognak a kötendő szerződésben foglalt korlátozásai is a székesfőváros közönsége javára telekkönyvileg feljegyeztetnek. 11. A telkek használatára vonatkozólag a főváros és az ev. egyházközség, között kötendő szerződés aláírás előtt az összes illetékes tényezőknek, így "tehát a kisajátító és pénzügyi bizottságoknak is, esetleges észrevételeinek kifejezése végett bemutatandó. 12. A kijelölt telkek használatra való ideiglenes átengedése azonban csak akkor fog megtörténni, amikor a folyamodó egyházközség hiteltérdemlő módon igazolni tudja azt, hogy az építkezések végrehajtásához szükséges anyagi eszközök biztosítva rendelkezésére állanak. 13. A Ranolder-, Telepy- és a Gróf Haller-utcák által határolt 8634/3. és Jölil^JKL helyrajzi számú két telekből és a köztük elterülő kisebbterjedelmű közterületből álló, mintegy 750 négyszögöl nagyságú telek csak akkor fog átengedtetni, amikor a telkeken álló s jelenleg közoktatási célokat szolgáló ideiglenes barakképületek lebontatnak és elhordatnak, továbbá, ha ezekre a telkekre vonatkozólag városrendezési szempontból megállapíttatik, hogy ezeknek a telkeknek „tervezett tér" jellege megszüntethető és így beépíthető. Ez a közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztendő. !262. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 16.219/1923—

XI. számú előterjesztése a székesfőváros kegyurasága alatt álló templomok, továbbá a Központi városháza és az 1. ker. elüljáróság toronyórájának karbantartásánál felmerült költségtöbblet fedezete ügyében. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által pártolóan előterjesztett javaslatára a székesfőváros kegyurasága alatt álló templomok, valamint az I. ker elüljáróság és a Központi városháza toronyóráinak karbantartására és javítására — az anyagárak és munkabérek emelkedése folytán — az 1922. évi költségvetésbe erre a célra felvett 40.000 koronán felül szükséges 458.000 K, azaz Négyszázötvennyolcezer koronát az 1922. évi költségvetés XII. csoport (Községi közszolgáltatások) IX. fejezetén (Pezsgőadó) elért bevételi többlet terhére póthitelképpen engedélyezi és elrendeli, hogy ebből az összegből az 1922. évi költségvetés IV. csoport (Vallásügy) I. fejezet (Kegyuraság) 3. b) címén (Templomok — Vegyes szükségletek) 408.000 koronát, a X. csoport (Általános igazgatás) IV. fejezet (Hivatali épületek és helyiségek) 2, a) címén (Fentartás — Epületek) pedig a többi 50.000 koronát a központban kell elszámolni. Ezt a közgyűlési határozatot kormányhatósági jóváhagyás elnyerése végett a m. kir. belügyminiszterhez kell felterjeszteni. !263. Szaszovszky József tanácsnok-főjegyző ismerteti a bizottság és tanács 160.350/1922—1. számú előterjesztését a hadviselt székesfővárosi alkalmazottak jogviszonyainak rendezése ügyében.