Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922
14a.3 1922. december 22. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1883
618 1922. december 22-iki közgyűlés. 1882 —1883. szá m. telekszerzések körül nem vállal. Hogy pedig az ilyképpen létesülő alapból a székesfőváros, mint kegyúr, melyik plébánia templomának vagy plébániaépületének felépítéséhez, vagy az építkezéshez szükséges telek megszerzéséhez milyen összeggel és mikor járul hozzá, azt tekintettel az ezen költségek viselésére a kegyuraságon kívül hivatott egyéb tényezőknek a hozzájárulására s főleg az érdekelt plébániák hívőközönségeinek az áldozatkészségére, a közgyűlés esetről-esetre fogja megállapítani. A templomépítési alap javára engedélyezett 5 millió korona folyó évi hozzájárulási összegből a közgyűlés 4,850.000 koronát az 1922. évi költségvetés XII. csoportja (Községi közszolgáltatások) IX. fejezetén (Pezsgőadó) elért bevételi többlet terhére, 150.000 koronát pedig a költségvetés IV. csoportja (Vallásügy) I. fejezetén (Kegyuraság) a rendkívüli előirányzatnál „Plébániatemplomok építése" címen felvett azonos összeg terhére póthitelképpen engedélyez. XII. Az új plébániák szervezése idejének kezdőpontjául a közgyülés_az^J[922. évi július hó 1. napját állapítja meg s a folyó évben felmerülő kiadásokat a költségvetés IV. csoportja kiadási I. fejezetének 1. címe alatt erre a célra felvett hitelösszeg terhére engedélyezi. XIII. Mindezekkel szemben kiköti a közgyűlés, hogy a kegyuraságban foglalt mindazokat a tiszteleti, vagyonellenörzési vagy bármily más jogokat, amelyek akár az egyházjog, akár pedig törvényes rendelkezések vagy helyi szokás alapján a székesfőváros hatóságait vagy azok képviselőit eddig megillették és gyakorlatban voltak vagy vannak, teljes sértetlenségükben és épségükben — a szerzetes rendek vezetésére bízott plébániáknál azonban a közönséges egyházjog és az illető szerzetesi rend szabályai által vont korlátok között — a jövőben is fentartja. XIV. Felkéri a közgyűlés a bíbornok hercegprímásérsek urat, hogy mindezekhez a megállapításokhoz hozzájárulván, a plébániák alapításához szükséges egyházhatósági intézkedéseket megtenni és elhatározását a törvényhatósági bizottság közgyűlésével közölni méltóztassék. XV. Egyben elhatározza a közgyűlés, hogy a vallás--és közoktatásügyi m. kir. miniszter urat is felkéri, hogy az alapításokkal járó dologi kiadásokhoz — templomépítésekhez — a vallás-alap jövedelmeiből hozzájárulni és Budapesten a vallásalapból nyújtandó alapítvánnyal két és pedig egy budai és egy pesti apátságot létesíteni méltóztassék. XVI. Végül utasítja a közgyűlés a tanácsot: tegye meg a szükséges intézkedéseket és a legerélyesebben hasson oda, hogy a belső józsefvárosi és a külső ferencvárosi plébániák is mielőbb megkezdhessék teljesen önálló működésüket. Ez a határozat kormányhatósági jóváhagyást igényelvén, a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetik, s egyben a főegyházmegyei hatósággal, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterrel és a tanáccsal is, ez utóbbival a további intézkedések megtétele végett közöltetik. !1883. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 158.048/1922— XI. számú előterjesztése a székesfőváros kegyuraságához tartozó latin és görög szertartású r. kath. plébánosok részére káplántartási rendkívüli drágasági segély engedélyezése ügyében. A székesfőváros kegyuraságának és a vele összefüggő kérdéseknek a rendezése céljából kiküldött bizottság albizottságának és a pénzügyi bizottságnak a tanács által pártolólag előterjesztett javaslatára a közgvüiés a székesfőváros kegyuraságához tartozó budavári, krisztinavárosi, tabáni, felsővizivárosi, újlaki, óbudai, belvárosi, lipótvárosi, terézvárosi, erzsébetvárosi, józsefvárosi, ferencvárosi és kőbányai latin szertartású, valamint a budapesii görög szertartású r. kath. plébánosok részére az 1922. évi július hó 1-től kezdődőleg további intézkedésig káplántartási rendkívüli drágasági segélyt szavaz meg. Az ilyképpen engedélyezett drágasági segély összegét a közgyűlés az említett plébániákon tényleg működő minden egyes káplán után havi 1875 K, azaz Egyezernyolcszázhetvenöt koronában, vagyis évi 22.500 K, azaz Huszonkettőezerötszáz koronában, a jelenleg működő negyven káplán után, tehát összesen évi 900.000 K, azaz Kilencszázezer koronában állapítja meg s elrendeli, hogy a segély a plébánosok többi illetményeivel együtt havi előleges részletekben fizettessék ki. A folyó évre szükséges 375.000 K, azaz Háromszázhetvenötezer koronából 85.000 K fedezetéül a közgyűlés az 1922. évi költségvetés IV. csoportja (Vallásügy) I. fejezetének (Kegyuraság) az 1. címe alatt (Római kath. egyházi személyzet járandóságai) a (kegyúri egyházi személyzet illetményeinek emelésére) előirányzott azonos összeget jelöli ki, 290.000 koronát pedig a költségvetés XII csoportja
