Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

14a.3 1922. december 22. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1879

1922. december 22-iki közgyűl

és. 1879. szám

. Ezt a százalékot úgy kell kiszámítani, hogy az illető lakás, üzlet, raktár stb. 1920. évi május hó 1-én érvényesen kikötve volt bérét meg kell szorozni százzal és el kell osztani az illető ház (ingatlan) 1920. évi május hó 1. napján volt évi összbérjövedelmével. (Például: valamely lakás bére 1920. évi május hó 1-én 5000 korona volt, viszont a ház összbérjövedelme ugyanakkor 200.000 korona. Az 5000 koronát meg kell szorozni 100-al és el kell osztani 200.000-el, az eredmény 25, tehát a szóbanlevő lakás bérlője a vízszolgáltatási és kéményseprési díjnak 2-5%-át tartozik megtéríteni. Ha az illető ház negyedévi vízdíja 35.000 koronát tesz ki, akkor a szóbanlevő lakás ezen összeg 25%-át fogja fizetni. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy a 35.000-et elosztjuk 100-al és megszorozzuk 2'5-el, az eredmény 875, tehát ez a lakás az illető lakbérnegyedkor vízdíjmegtérítés címén 875 koronát tartozik fizetni. A kéményseprési díjból erre a lakásra eső részt ugyanígy kell kiszámítani.) 8. §. Ha a kérdéses házban olyan üzlet és egyéb helyiségek vannak, amelyek külön vízmérővel vannak ellátva és így az illető helyiségekben fogyasztott vizet az üzlet vagy egyéb helyiség bérlője közvetlenül fizeti a hatóságnak, úgy csakis a kéményseprési díjakat kell a fenti módon kiszámított százalék alapján az ingatlanbirtokosnak megtéríteni, míg a vízszolgáltatási százalék kiszámításánál az 1920. évi május hó 1. napján volt évi összbérjövedelemből elsősorban: le kell vonni mindazoknak a helyiségeknek az 1920. évi május hó 1. napján érvényesen kikötve volt évi bérét, amelyek külön vízmérő órával vannak ellátva s az egyes bérlő az évi vízdíjátalánynak, illetve a vízművek igazgatósága által kibocsátott fizetési •meghagyásban előírt vízdíjnak (beleértve a- vízmérő használati díját is) annyi százalékát köteles az ingatlanbirtokosnak a 4. §. szerint megtéríteni, mint amennyi százaléka az általa bérben bírt lakás, üzlet, raktár stb. 1920. évi május hó 1. napján érvényesen kikötve volt évi bére az illető ház (ingatlan) 1920. évi május 1. napján volt évi összjövedelméből e levonások után fenmaradó részének (például: valamely házban van egy olyan üzlet és egy olyan gyárhelyiség, amelyek külön vízmérő órával vannak ellátva. Az előbbinek évi bére 1920. évi május hó 1. napján 10.000 koiona, az utóbbinak évi bére pedig ugyanakkor 28.000 korona volt. Ha az illető ház évi összbérjövedelme 1920. évi május hó 1. napján 150.000 korona volt, úgy a vízszolgáltatási díj kiszámításánál ebből a 150.000 korona összbérjövedelemből elsősorban le kell vonni az üzlet és a gyárhelyiség évi bére címén 10.000 + 28.000 = 38.000 koronát és a fenmaradó 112.000 korona az az összbérjövedelem, amellyel el kell osztani a vízszolgáltatási díj megtérítésére köteles lakások, üzletek, raktárak stb. 1920. évi május hó 1. napján érvényesen kikötve volt évi bérének százszorosát). 9. §. Ha valamely helyiség 1920. május 1. napján nem volt bérbeadva, a közüzemi pótlék kiszámítására az adóalapul vett bérérték irányadó. Az 1920. május 1. óta épült helyiségek után fizetendő közüzemi pótlék kiszámítására az elsőízben történt bérbeadásnál kikötött bér szolgál alapul. 10. §. Azt a százalékot, amely szerint a", bérlő köteles a vízszolgáltatás és kéményseprés díjainak a 7., 8. és 9. §. szerint reáeső részét az ingatlanbirtokosnak megtéríteni, a székesfőváros hivatalosan számítja ki és az ingatlanbirtokossal közli. 11. §. Az ingatlanbirtokos köteles a lakbér beszedésekor a bérlökkel közölni, hogy vizszolgáltatási, kéményseprési díj és szemétfuvarozási illeték megtérítése címén mekkora összeget kell fizetniök. Ez alkalommal az ingatlanbirtokos a vízdíjköriyv, illetőleg a fizetési meghagyás felmutatásával igazolni tartozik, hogy az elmúlt negyedévre mennyit tesz ki az általa fizetendő, vagy fizetett vízdíj és kéményseprési díj. Az ingatlanbirtokos ugyanekkor a 10. §-ban megjelölt hatósági értesítés eredeti példányával azt is igazolni köteles, hogy milyen százalék arányában kell az egyes bérlőknek az egész ingatlan után fizetett vízszolgáltatási és kéményseprési díjat megtéríteni. Amennyiben az ingatlan birtokosa a lakbérnegyedet 3 nappal megelőzőleg a vízdíjra vonatkozó fizetési meghagyást nem vette volna kézhez, vízdíj megtérítése címén annyit szedhet be a bérlőktől, amennyit az egyes bérlők e címen az előző lakbérnegyedben fizettek. A következő bérnegyedkor azonban az ekként beszedett vízdíjmegtérítést a házbirtokos által tényleg fizetett vízdíjjal megfelelően helyesbíteni kell.