Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

15. 1922. december 6. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1848

592 1922. december 6-iki rendkívüli közgyűl

és. 1848. szám

. !1848. Dr. Csupor József tanácsnok, előadó ismerteti a napirend tárgyat, a külföldi kölcsönök rendezése ügyében készült bízottsági és tanácsi előterjesztést. . Az első felszólaló dr. Éber Antal bizottsági tag a külföldi kölcsönök felvétele felelősségének kérdését tisztázottnak látja azzal, hogy annakidején a legkiválóbb pénzügyi szaktekintélyek is helyeselték azt. Viszont a mostani tanácsot felelőssé teszi e kölcsönök rendezése körül történt késedelemért. Vádolja a főváios vezetőségét azzal is, hogy ahelyett, hogy az elmúlt idő alatt kellő agilitással hozzálátott volna a külföldi hitelezőkkel való egyezkedésekhez, arra helyezte a fősúlyt, hogy a főváros vagyoni helyzetét a deficitmentes költségvetések készítésével a valóságnál is kedvezőbb színben tüntesse fel. Helyesebbnek tartotta volna a hasznothajtó üzemek és ingatlanok egyrészének átengedésével rendezni a külföldi kölcsönöket. Határozati javaslatot terjeszt be, amelyben megállapítását kéri annak, hogy a tanács mulasztást követett el a külföldi kölcsönöknek kedvezőbb időben való rendezése körül, hogy a főváros anyagi helyzetének szépítésével az anyagi erők téves megítélésére szolgáltatott alapot, hogy a rendezés előnyösebb lefolytatását elősegítendő, elmulasztotta a pénzügyi szakértők bevonását és külföldi fizetési eszközök idejében való beszerzését. Ezért javasolja, hogy ne bizzák a további tárgyalások vezetését és a kiküldendő bizottság megválasztását a tanácsra, hanem a közgyűlés önmaga küldjön ki bizottságot a tárgyalások vezetésére. Véleménye szerint az összes hátralékot együttesen kellene a kamatláb leszállítása mellett egy új negyvenéves kölcsönre fundálni. Ezzel szemben hajlandó volna megfelelő dologi biztosítékot nyújtani. Rátér arra a kérdésre, hogy miként teremthetné elő a főváros a törlesztéshez szükséges összeget. Semmiképpen sem járul hozzá ahhoz, hogy az adófizető közönség még jobban megterheltessék. Szerinte a főváros vagyonkezelés bajait kellene orvosolni, hogy a törlesztéshez szükséges összeget elsősorban és kizárólag az üzemek és egyéb vagyonok előnyösebb kihasználása útján teremthessük elő. Szívesen látná, ha az egyezség minél eredményesebb lenne, erre való tekintettel a fizetőképesség legmesszebbmenő határáig menne el. Az elnök az ülést tíz percre felfüggeszti. Szünet után, este hét órakor dr. Sipőcz Jenő h. főpolgármester, elnök a felfüggesztett közgyűlést újból megnyitván, dr. Baracs Marcell bizottsági tag emelkedik szólásra és magáévá teszi az előtte felszólalónak a kölcsönből származó felelősséget illetőleg tett észrevételeit. Pártja nevében kijelenti, hogy a közgyűlés egyhangú állásfoglalásának ők nem állanak útjában. Foglalkozik a francia ajánlatokkal és a részvénytársasági tervet burkolt uzsorakölcsönnek mondja, amely semmiképpen sem fogadható el. Nézete szerint az állam vállalhatná a külföldi kölcsönök rendezését, amelyeket a főváros hosszabb idő lefolyása alatt az államnak letörlesztene. Ily irányú határozati javaslatot is nyújt be. Felszólalását azzal fejezi be, hogy e kérdésben oly megoldást találjon a közgyűlés, amely a késő nemzedék jogos bírálatát is megbírja. Az elnöki széket Folkusházy Lajos alpolgármester foglalja el. Dr. Glücksthal Samu bizottsági tag erkölcsi és gazdasági lehetetlenségnek tartja, hogy a hitelezőkkel külön-külön folytassannak egyezségi tárgyalásokat s azért határozati javaslatot nyújt be abban az irányban, hogy valamennyi hitelezővel együttesen tárgyaljanak és a fizetéseket a főváros valamennyi hitelezőnek együttesen nyújtsa a teljes paritás alapján. Ajánlja, hogyha a hitelezők legközelebb Budapestre jönnek, mutassuk meg nekik a főváros nyomorát is, hogy lássák milyen a mi fizető lehetőségünk. A következő felszólaló dr. Ernszt Sándor bizottsági tag részletesen foglalkozván az eddig elhangzott beszédekkel kifejti, hogy dr. Éber Antal bizottsági tagnak a késedelemre vonatkozó vádjai nem helytállók, azokat nem látja beigazoltnak, az az adósságok rendezését pedig a tapasztalatokon okulva nem látja elkésettnek, már ezokból sem fogadhatja el a bizalmatlanságra vonatkozó javaslatait. A deficitmentes költségvetést illetőleg kijelenti, hogy az a tényeket tükröztette vissza és az igazságon épült fel; a külföldi kölcsönök terhei abba már a méretek bizonytalansága folytán sem voltak belefoglalhatok. Veszedelmes következményeket látna abban, ha a most megindult kölcsönügyi tárgyalások megegyezésre nem vezetnének. A külföldi hitelezőknek az üzemek jövedelmében való részesedését veszedelmesnek és antiszociálisnak tartja, ami "végeredményben azok tönkretételét vonná maga után. Nézete* szerint a hazai bankok állásfoglalása a kölcsönt illetőleg nem volt egészen kifogástalan. Elfogadja a tanács és dr. Glücksthal Samu bizottsági tag határozati javaslatát. Közben az elnök Rotter Zsigmond bizottsági tagot egy sértő közbeszólásért rendreutasítja. Dr. Wolff Károly bizottsági tag a kölcsönök felvételéből folyó felelősséget illetőleg azon nézetének ad kifejezést, hogy annak idején sokkal előnyösebb feltételek mellett hazai kölcsönt is lehetett volna kapni, miért is ő a mostani vezető-