Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

14.4 1922. november 27. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - A „Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság" ALAPSZABÁLYAI.

576 1922. november 27-iki közgyűlés. 1772. szám. 19. §. Részvényesek joga a közgyűlésen. Minden részvényes, aki a rendes közgyűlésen a társaság ügyeire vonatkozó indítványt kíván tenni, tartozik ezt legkésőbb a közgyűlés megtartása előtt 30 nappal írásban az igazgatóságnak, legalább tíz darab, az ő nevére szóló részvénynek és szelvényeinek, illetőleg legalább tíz darab, az ő nevére szóló részvényről szóló ideiglenes elismervénynek egyidejű letéteményezése mellett bejelenteni, hogy az indítvány a közgyűlést egybehívó hirdetményben a közgyűlés napirendjébe felvétethessék. Oly tárgy felett, amely a közgyűlést egybehívó hirdetménybe felvéve nem lett, a közgyűlésen sem tanácskozni, sem érvényes határozatot hozni nem lehet. Kivétetnek azonban a napirenden levő tárgyakhoz tett helyesbítések, vagy azokhoz tett indítványok és az új közgyűlés egybehívására tett indítvány. 20. §. A közgyűlés vezetője. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, alelnöke, ezek akadályoztatása esetében pedig az igazgatóság által e célra kiküldött egyik igazgatósági tag elnököl. 21. §. \ közgyűlés jegyzőkönyve. A közgyűlésekről az elnök által kijelölt jegyző vezeti a jegyzőkönyvet, amelybe a közgyűlés lefolyásán kívül a megjelent részvényesek neveit, az általuk képviselt részvények mennyiségét és a hozott határozatokat fel kell venni. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyző és az elnök által kijelölt két jelenlevő részvényes, mint jegyzökönyvhitelesítők írják alá. Az igazgatóság tartozik a jegyzőkönyvet eredetiben, vagy hiteles másolatban a budapesti kir. törvényszéknek haladéktalanul bemutalni. 22. §. Szavazás módja a közgyűlésen. A közgyűlésen a szavazás rendszerint névszerint történik s a közgyűlés viszonylagos szótöbbséggel határoz. A szavazatok egyenlő száma esetén az az indítvány válik határozattá, amelyhez az elnök szavazatával járult. 23. §. Választás a közgyűlésen. Személyi választás titkos és általános szótöbbséggel s rendszerint szavazólappal történik, kivéve, ha a közgyűlés többsége a szavazás valamely más módjába beleegyezik. Ha valamely választásnál az első szavazás általános többséget nem eredményez, akkor azok közt, akik az első szavazáskor legtöbb szavazatot kaptak, szűkebb választás történik. Ha ily szűkebb választásnál két jelölt egyenlő szavazatot kapott, akkor köztük a sors dönt. 24. §. Rendes közgyűlés tárgyai. A rendes közgyűlés tárgyai a következő ügyek: a) az igazgatóság jelentése a társaság lefolyt üzleti évéről; b) az igazgatóság számadása, a mérleg megállapítása és a tiszta nyereség hová fordítására vonatkozó indítványok; c) a felügyelőbizottságnak jelentése az igazgatóság által készített évi számadásról és mérlegről, valamint a nyereség felosztását illetőleg tett indítványának megvizsgálásáról; d) az igazgatóság és a fel ügyelőbizottság megválasztása, elmozdítása s részükre a felmentvény megadása; e) a társasági alaptőke felemelése vagy leszállítása; f) rendkívüli veszteségeknek a tartalékalapból vagy más módon való fedezése; g) minden alapszabálymódosítás; h) a társaságnak más társasággal vagy vállalattal való egyesülése vagy arsulasa es oly kartellszerződések megkötése, melyek minden társasági üzletnek közös haszonra vezetését célozzák; i) a társaságnak feloszlatása, a felszámolás módjának, a felszámolók számának és díjazásuknak megállapítása, azok megválasztása, vagy elmozdítása;