Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

14.4 1922. november 27. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - A „Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság" ALAPSZABÁLYAI.

1922. november 27-iki közgyűlés. 1772. szám. Újonnan kibocsátandó részvényekre és részvényjegyekre ugyanezek a szabályok érvényesek. A társaság a részvények tulajdonosairól törzskönyvet vezet, amelybe az igazgatóság határozata alapján feljegyzi a részvények tulajdonosainak nevét, lakhelyét foglalkozását és a tulajdonukat képező részvények darab- és folyószámát. 11. §. A részvények átruházása. Elveszett részvények. Budapest székesfőváros közönségét, mint alapítót elővásárlási jog illeti meg minden átruházandó részvényre nézve és ezért az a részvényes, aki részvényét másra kívánja átruházni, köteles az átruházni kívánt részvényeket megvásárlásra elsősorban Budapest székesfőváros közönségének felajánlani. A felajánlás a mindenkori polgármesterhez címzendö ajánlott levéllel történik. Amennyiben a polgármester az ajánlott levél vételétől számított 14 napon belül a felajánlás elfogadása tekintetében választ nem ad, vagy azt el nem fogadja, úgy a felajánló részvényes a felajánlott részvényeket szabadon átruházhatja. Egyebekben az a részvényes, aki részvényét másra kívánja átruházni, köteles ezt az átruházásnak a részvénytörzskönyvbe leendő bevezetése végett a szükséges adatok (10. §.) közlése és az eredeti részvények bemutatása mellett az igazgatóságnak írásban bejelenteni. A részvények átruházásának a törzskönyvbe való bevezetését a társaság igazgatósága a részvények hátlapján hátírat útján igazolja A társaság az új részvényest igazoltnak csak akkor tekinti, ha az igazgatóság az átruházást a részvény hátlapjára rávezette. Átruházás esetére a részvénnyel járó összes jogok az új tulajdonosra az átruházásnak a törzskönyvbe való bevezetése után szállnak át. Az átruházási illetéket az új részvénytulajdonos tartozik megfizetni. Elveszett részvények, szelvények es egyéb társasági okmányok megsemmisítése a törvényben előírt módon történik. III. hEJEZET. A társaság szervei. A) A közgyűlés. 12. §. A szabályszerűen összehívott és határozatképes közgyűlés a részvényesek összességét képviseli. A részvényeseket megillető jogokat a részvényesek a közgyűlésen gyakorolják 13. §. A közgyűlés tartása. Kendes közgyűlést évenként egyszer, az év első felében kell tartani. A közgyűlés egybehívására, kivéve a kereskedelmi törvény 178. és 195. §-ában említett eseteket, az igazgatóság illetékes. Az igazgatóság rendkívüli közgyűléseket belátásához képest bármikor hívhat össze, a kereskedelmi törvény 187. §-a esetében pedig köteles összehívni. Azok a részvényesek, akik a kereskedelmi törvény 178. §-a alapján közgyűlés egybehívásat kívánják, kötelesek a közgyűlés összehívására irányuló kívánságuk okát, célját megjelölni és a megfelelő számú részvénynek és szelvénynek, illetőleg ideiglenes elismervénynek a társaság pénztáránál, vagy az igazgatóság által megnevezendő más helyen Budapesten való letéteményezése által igazolni, hogy letett részvényeik, illetőleg ideiglenes elismervényeik az alaptőke egytizedrészét képviselik, ellenkező esetben kívánságuknak hely nem adható Minden közgyűlést Budapesten kell megtartani. 14. §. A közgyűlés egybehívása. Úgy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlés egybehívása hirdetmény útján történik. A hirdetményt a közgyűlés napját legalább 8 nappal megelőző időben a 6. §-ban megjelölt lapban egyszer kell közzé tenni és ott közölni kell a közgyűlés helyét, idejét és napirendjét.