Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

11.2 1922. julius 13. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros vizszolgatásáról

13-iki közgyűlé

s. 1227. szám. kiszabattak, az ingatlant terhelő tartozáskén zálogjogilag bejegyeztethetők, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan másnak telekkönyvi tulajdonába ment át. Az érdekelte* kérelmére a vízművek igazgatósága egy korona kiállítási dij lefizetése ellenében, a fél költségén bélyeggel szabályszerűen fölszerelendő írásbeli kimutatást köteles adni arról, hogy az illető díjak és költségek az ingatlant mily összegben terhelik és hogy az ingatlant terhelő díjak, vagy költségek milyen mérvben vannak kiegyenlítve. Az ingatlan vevőjét, ha ilyen kimutatása van, csak az abban fölvett, vagy a kiállítás időidőpontja után keletkezett díjak, költségek stb. terhelik. Bírói árverés vagy az ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében a vízdíj, a vízmérő használati és vizsgálati dija és a vízművek igazgatósága által a fél számlájára végrehajtott munkák költségei, mint közadók módjára beszedendő és az ingatlant terhelő tartozások, az 1881 : LX. t.-cikk 189. §-a értelmében a jelzálogos hitelezőket megelőző elsőbbséggel bírnak, amennyiben az árverés napjától, illetve a haszonélvezetre vezetett végrehajtás esetében a bírói zárlat foganatosítása napjától visszafelé számított három évnél nem régebbiek. Ha az eredménnyel megtartott árverés megsemmisíttetik, az elsőbbség az első árveréstől számítandó. A megsemmisített és újból elrendelt árverés megtartásának napja közt esedékessé vált vízdijakat, vízmérőhasználati díjakat, valamint a vízvezetéki igazgatóság által a fél számlájára végrehajtott munkák költségeit a tényleges birtokos, illetve a hagyatéki' gondnok, vagy az ingatlanok haszonélvezetének bírói lefoglalása esetében a zárgondnok fizeti és ha a vételár felosztása felett tartandó sorrendi tárgyalásig be nem fizettetnek, ezek is az 1881. évi LX. t.-c. 189. §-a értelmében a vételárból előnyös tételként sorozandók. 39. §. A székesfővárost ezen szabályrendelet s a díjszabás alapján megillető mindennemű követelésnek behajtása, a fővárosi járulékok behajtására nézve fennálló szabályok szerint közadók módjára közigazgatási végrehajtás útján foganatosíttatik. 40. §. Ha a vízdíj, vízmérőhasználati és vizsgálati díj vagy a léi számlájára végzett munkák költsége a személyesen kötelezett adós ingóságaiból, beleértve az adós fél követeléseit és az ingatlan jövedelmeit is, közigazgatási végrehajtás útján be nem hajtathatott, az ingatlanra vezetendő a végrehajtás. Az ingatlan azon tulajdonosa ellen, akit a tartozás a 38. §. értelmében a dologi kezesség folytán terhel, a végrehajtás közvetlenül az ingatlanra vezetendő anélkül, hogy a személyes adós ellen előbb a végrehajtást megkísérelni kellene. A kielégítési végrehajtásnak az ingatlan állagára való vezetését az 1883. évi XLIV. t.-c. 77. §-a szerint a székesfőváros közigazgatási bizottsága rendeli el t és az 1881 : XL. t.-c. értelmében, további szabályszerű intézkedés végett, az iratok áttétele mellett a székesfővárosi tiszti ügyészséget megkeresi. A vízdíj, a vízmérőhasználati és vízmérővizsgálati dijak vagy a fél számlájára végzett munkák költsége mint közadók módjára behajtandó tartozások az 1883. évi XLIV. t.-c. 90. §-a értelmében elévülnek ha a követelés keletkezésétől számított öt év alatt ki nem vettetnek, vagy ha a kivetés évétől