Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

11.2 1922. julius 13. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros vizszolgatásáról

1922. július 13-iki közgyűlés. 1227. szám. 421 a bérbeadott helyiségekben a földön, vagy falon kívül levő vízvezetéki berendezések karbantartását és helyreállítását bérbeadótól nem követelheti, addig a vizszolgáltatási szabályrendeletnek mindazon rendelkezései, amelyek az említett vízvezetéki berendezések állandó jókarbantartasara vonatkoznak, az ingatlantulajdonos helyett a bérlővel szemben alkalmazandók. Ha a bérlő a megállapított hibát a kijelölt határidőig ki nem javítja, úgy az ingatlan tulajdonosa tartozik azt a neki megadott határidőig kijavítani. Az ingatlan tulajdonosa eképen a bérlő helyett végzett munkák költségeit a bérlőtől követelheti. III. A vízhasználat. 20. §. A vízmüvek vize a 2. §. a) és b) pontja alá eső vízszolgáltatásnál a házban levő összes szükségletek kielégítésére, a 2. §. c) pontja alá eső vízszolgáltatásnál az engedélyezett célokra, józan takarékossággal használandó fel. A vízvezeték vizét hatósági engedély nélkül energia előállítására fölhasználni tilos. Az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője a magánvezetéket a lakófelek használatára állandóan nyitva tartani köteles s csak kivételes esetekben, közbiztonsági szempontból, vagy a fagy ellen való védekezés és a vezeték kijavítása céljából szabad a vezetéket elzárni. A magánvezetéknek fagy ellen való védekezés és javítás céljából való elzárását a tulajdonos, illetőleg az ingatlan haszonélvezője vagy bérlője, minden egyes esetben az elzárás előtt egy órával a lakófelek tudomására hozni köteles.. Fagy ellen való védekezés céljából a magánvezeték csakis akkor zárható el, ha az alkonyat beálltával legalább —5° Celsius hideg van ; ha pedig a hideg a —10° Celsiust is meghaladja, akkor a vezeték időről-időre nappal is elzárható. 21. §. Mulasztást követ el s amennyiben cselekedete, vagy mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik, esetről-esetre 100—2000 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtható és a főváros kárának megtérítésére is kötelezhető az: a) aki ezen szabályrendeletnek a vízhasználatra, a vízvezetéki berendezések elkészítésére, átalakítására és jókarbantartasara vonatkozó rendelkezéseit, valamint a hatóságnak erre vonatkozó utasításait meg nem tartja; b) aki a vizet jogtalanul használja; c) aki a kötelező bejelentéseket elmulasztja; d) aki a felügyeletet és ellenőrzést, vagy a fővárosi közegek munkáját akadályozza, vagy meghiusítja ; e) aki a vízvezetéki csapot* vagy árnyékszékszelepet a rendeltetésnek megfelelő használaton túl szándékosan vagy gondatlanságból nyitva tartja; f) aki a közterületeken levő vízvezetéki berendezéseket engedély nélkül használja. Ugyanezen elbánás alá esik, aki a vízmű vizét építési engedélyhez kötött építési célokra előzetes bejelentés nélkül veszi igénybe. A vízpazarlásért a székesfővárossal szemben az ingatlan tulajdonosa a felelős, ha azonban a szabályokat a bérlő, illetve lakó szegi meg, az ily vízpazarlásért csak a bérlő, illetve a lakó a felelős. 106