Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

2.1 1922. január 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 127 - 128

1922. január 25-iki közgyűlés. 126—128. szám. 43 ételek és italokból befolyó nyers (bruttó) bevételnek 3%-át tartozik a székesfő­városnak megfizetni. A bérbeadó fővárost megillető 3°/o-os részesedési összegnek e gy­e gy naptári hónapra eső részét az ezt közvetlen követő hónap első napján kell a fővárosnak megfizetni. A nyers bevételt a bérlő naponként tartozik összeszámlálni, amelynek összeszámlálását és megállapítását a főváros saját közegeivel állandóan ellenőriztetheti és e célból jogában áll a bérlő által alkalmazott leszámoló és eljen­örző rendszer működését állandóan fölülvizsgáltatni és ellenőriztetni, a bérlő összes fő- és segédkönyveibe és az azokba történt bevezetések alapját képező iratokba, bevételi ívekbe, levelezésekbe, följegyzésekbe stb. betekinteni, azokat bármely tiszti alkalmazottjával megvizsgáltatni és azokból a maga részére tetszése szerint kivona­tokat és másolatokat készíttetni. Bruttó bevétel alatt a fényűzési adó, vagy a netán még életbe léptetendő és az üzleti forgalmat közvetlenül, százalékos vagy részesedési alapon terhelő és az után számítandó állami vagy városi részesedés levonása után előálló bruttó be­vétel értendő. 2. A bérösszegen és a fővárosnak jutó százalékos részesedési összegeken fölül ugyancsak a bérlő köteles megfizetni a bérlet tárgyát képező épület, valamint a hozzátartozó használatra átengedett terület után járó állami és községi adókat, adópótlékokat, díjakat, illetékeket és általában mindennemű közterhet, amelyek különben az ingatlan tulajdonosát terhelnék. Ugyancsak megtéríteni tartozik a bérlő a fővárosnak az épület teljes értékben történő tűzkárbiztosítása folytán fölmerülő tüzkarbiztositasi díjakat is. Ezeknek az adóknak, közterheknek, tűzkárbiztosítási díjnak pontos kiegyenlítését a bérlő a főváros tanácsánál évenkint igazolni tartozik. 3. Köteles a bérlő a bérlet tárgyát képező épületeket, azoknak összes fölszere­léseit és berendezéseit saját költségén állandóan szakszerűen gondozni és kifogás­talan jókarban tartani, a bérlet megszűntekor pedig a bérleményt és annak összes berendezéseit, fölszereléseit és tartozékait teljesen jókarban hiány nélkül és kifogás­talan használható állapotban a székesfőváros birtokába visszabocsájtani. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a bérleti szerződés meghosszabbításáról és a fentiek szerint való módosításáról szabályszerű okiratot állítson ki s ebbe az okiratba a fentebbi kikötéseken kívül, ha azok a székesfőváros érdekeit jobban, vagy még messzebbmenő mértékben szolgálják, egészen új kikötéseket is vegyen fel. A szerződés meghosszabbításáról és módosításáról kiállítandó okirat csak a székesfőváros tanácsa részéről való jóváhagyás és aláírás után válik a székesfő­városra nézve kötelezővé. Erről a közgyűlés a tanácsot a tárgyalási iratok kiadása mellett értesíti. !127. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 135.137/1921— X. számú előterjesz­tése a községi müszerüzem és kórházi anyagraktár 1920. évi zárszámadásának meg­állapítása ügyében. A közgyűlés a műszerüzemi házi bizottságnak, valamint a pénzügyi bizottságnak a tanács részéről pártolóan előterjesztett javaslatára a községi műszer­üzem és kórházi anyagraktár 1920. évi számadását és 1920. évi működéséről beter­jesztett jelentést tudomásul veszi és ehhez képest elhatározza, hogy az üzem 1920. évi „Eredményszámláján" fölöslegként mutatkozó 1,283.822 K 24 fillérből: a) 400.000 K, azaz Négyszázezer korona az üzem tulajdonába átmenő épü­leten a központi gyógyszerraktár betelepítésével kapcsolatos átalakítási és tataro­zási munkálatokra tartalékoltassék, b) 700.000 K, azaz Hétszázezer korona a közkórházi alap javára, c) 50.000 K, azaz Ötvenezer korona a községi alap javára, d) 75.000 K, azaz Hetvenötezer korona az alkalmazottak rendkívüli jutalma­zására fordíttassák, e) a fenmaradó 58.822 K 24 f pedig az új számlára elövezettessék. Elhatározza továbbá a közgyűlés a Községi Gyógyszerüzemnek 1922. évi január 1-től kezdődő önállósítását, illetve a Községi Műszerüzemtől leendő vagyoni elkülönítését, még pedig akként, hogy a gyógyszerüzem továbbra is a müszerüzem szervezeti keretében működjék. A közgyűlés az önállósított, illetve a községi műszerüzemtől vagyonliag elkülönített Községi Gyógyszerüzem részére a kölcsönpénzekből azok „Tökeforgalom" csoportjában „Kamatozó előleg" címén történő elszámolás mellett 8,000.000 K, azaz Nyolcmillió korona forgótőkét engedélyez oly feltétellel, hogy az üzem a mindenkor fennálló tőketartozás után 6 (Hat) % kamatot tartozik fizetni. A közgyűlés ezt a határozatát vagyoniéi ügyeleti szempontból kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez terjeszti föl. !128. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 156.575/1921—111. számú előterjesz­tése a fővárosi közmunkák tanácsával kötött terjedékegyezménynek az 1922. évre való meghosszabbítása ügyében. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése, a pénzügyi bizott­ságnak a tanács által is pártolt előterjesztésére, s a fővárosi közmunkák tanácsának kifejezett óhajára, 1922. évi december hó 31-ig való érvényességgel megújítja a székesfőváros közönsége és a fővárosi közmunkák tanácsa kiküldötteiből alakított

Next

/
Oldalképek
Tartalom