Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

10.3 1922. julius 1-2. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1002 - 1003 - 1004 - 1005 - 1006 - 1007 - 1008 - 1009

^922. július 1. és 2-iki közgyűlés. 1002— 1009. szám. 351 !1002. Folkusházy Lajos alpolgármester, elnök a folytatólagos rendes közgyűlést délután 4 órakor megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri bibithi Horváth -János, dr. Joanovich Pál, dr. Körmöczi Zoltán, Mettelka Frigyes, Pakányi Ferenc és Rerrich Elemér törvényhatósági bizottsági tagokat, a tanács részéről pedig Rényi Dezső alpolgármestert. !1003. Elnök jelenti, hogy dr. Viczián István bizottsági tag a mai ülésből való távolmaradását kimentette. Tudomásul szolgál. !1004. Az elnök — tekintettel arra, hogy a tárgysorozaton még fontos tárgyak várnak letárgyalásra — javasolja, hogy először a napirend tárgyaltassék és azután félhét órakor térjen át a közgyűlés az interpellációkra, az interpellációkra adandó válaszokra és az indítványok előterjesztésére. Gáspár Fülöp bizottsági tag az ügyrendhez szólal fel és kéri az elnöktől a közgyűlésnek egy fél órára való felfüggesztését azon célból, hogy a tárgyalás alá kerülő ügyeket tanulmányozhassa. Az elnök a kérés teljesítését nem látja indokoltnak, miért is javasolja, hogy a közgyűlés azonnal térjen át a tárgysorozat tárgyalására. Dr. Körmöczi Zoltán bizottsági tag szintén az ügyrendhez kér szót és azon óhaját fejezi ki, hogy a közgyűlés tárgyalása ne a napirenddel, hanem az interpellációk előterjesztésével kezdődjön. A közgyűlés az elnök újabb javaslatára elhatározza, hogy a tárgyalást a napirend anyagának tárgyalásával nyomban megkezdi. !1005. Elnök jelenti, hogy Horváth Károly (IV. ker.) bizottsági tag napirend előtt egy sürgős interpelláció előterjesztésére kért és kapott engedélyt. Tudomásul szolgál. !1006. Az elnöki széket Folkusházy Lajos alpolgármester Rényi Dezső alpolgármesternek adja át. !1007. Horváth Károly (IV. ker.) bizottsági tag a következő sürgős interpellációt intézi a polgármesterhez: Van-e tudomása a mélyen tisztelt polgármester úrnak arról, hogy a közmunkatanácsot a m. kir. kormány a folyó év végével megszünteti? Hajlandó-e ebből kifolyólag jövőbeni fürdőprogrammja szempontjából úgy a fővárosi pénzalap, mint a Szent Margit-sziget jövőjének biztosítása, nemkülönben a főváros közönsége érdekeinek megvédése céljából az illetékes kormányhatóságoknál eljárni oly irányban, hogy a fővárosi pénzalap és Szent Margit-sziget is a főváros kezelésébe jusson és hajlandŐ-e gondoskodni arról, hogy- már most idejében megtörténjenek mindazok az előkészítő munkálatok, amelyek ezen két vagyontételnek az átvételét elősegíteni és biztosítani fogják. Az interpellációra Folkusházy Lajos alpolgármester nyomban válaszol s ennek folyamán bejelenti, hogy a tanács mai ülésében a közmunkák tanácsa megszüntetésének kérdésével foglalkozott s határozatot hozott arra nézve, hogy ebből a " tényből kifolyólag a fővárosnak úgy jogi, mint pénzügyi, közigazgatási és különösen közigazgatási illetékességi szempontból való érdekei a legsürgősebben megindítandó tárgyalások során a legmesszebbmenőén megóvassanak. Bejelenti azt is, hogy a tanács tárgyalása alatt szóba került a Szent Margitszigetnek kérdése is s a tanács elhatározta, hogy erre különös súlyt fog fektetni és a kormánynál minden lépést megtesz arra nézve, hogy a Margit-sziget jogilag a fővárosnak a tulajdonává váljék. A választ úgy az interpelláló bizottsági tag, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !1008. Az elnöki széket ismét Folkusházy Lajos alpolgármester foglalja el. !1009. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 71.839/1922—

X. számú előterjesztése a fertőtlenítő intézetek 1923. évi költségelőirányzatának megállapítása ügyében. A közgyűlés a székesfővárosi fertőtlenítő intézeteknek a tanács által bemutatott és a fertőtlenítő intézeti házibizottság, valamint a pénzügyi bizottság által elfogadásra ajánlott 1923. évi költségvetését a maga részéről is elfogadja és ehhezképest az intézetek kiadásait az 1923. évre a költségvetés III. csoport (Közegészség) II. fej. (Fertőtlenítő intézetek) alatt 45,537.912 K, azaz Negyvenötmillióölszázharminchétezerkilencszáztizenkettő koronában, bevételeit pedig 1,714.016 K, azaz Egymillióhétszáztizennégyezertizenhat koronában állapítja meg és ehhezképest tudomásul veszi, hogy a fedezetlenül maradó 43,823.896 K felerésze, vagyis 21,911.948 K az országos betegápolási alapot, másik felerésze, vagyis 21,911.948 K a községi alapot terheli. Ez a határozat kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez felterjesztendő.