Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

8. 1922. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 800 - 801 - 802

1922. május 24-iki közgyűlés. 799—802. szám. 275 Az első tárgyat, amely az 1872: XXXVI. t.-c. 100. §-ának rendelkezése alá tartozik és mint ilyen szabályszerűen meghirdettetett, a tárgysorozat 3. pontja után Barczen Gyula műszaki főtanácsos, a második tárgyat a 8. pont után dr. Városy Gyula tanácsnok, végül a harmadik tárgyat a 27. pont után Vájna Ede tanácsnok fogja előadni. Végül bejelenti, hogy e tárgyak ismertetése a Fővárosi Közlöny 27. számában már meg is jelentek. Tudomásul szolgál. !800. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 45.341/1922—

XIV. számú előterjesztése a Városi Színház 1921. évi zárszámadása ügyében. A közgyűlés a Budapesti Magyar Népszínházi Bizottmánynak, a pénzügyi bizottságnak és a tanácsnak egybehangzó javaslatához képest: 1. a Városi Színháznak az 1921. évről szóló számadását az előterjesztett alakban elfogadja és ehhez képest az intézmény 1921. évi vagyonmérlegét 5,624.843 K 41 f vagyonnal és 3,679.230 K 69 f teherrel, tehát 1,945.612 K 72 f tiszta vagyonnal, az eredményszámlát pedig 86.672 K 78 f üzemi felesleg mellett 8,867.286 K 91 f bevétellel és ugyanannyi kiadással megállapítja; 2. elrendeli, hogy a zárószámadásban jelentkező 86.672 K 78 f üzemi feleslegből a színpadi felszerelések teljesen kimerült újítási alapja javára 40.000 K, nyugdíjpótló javára pedig 42.940 K 30 f fordittassék, a fenmaradó 3722 K 48 f pedig az 1922. év számlájára vitessék át. 3. a Városi Színház városi vezetőségének az 1921. évi kezelésre vonatkozólag a felmentést megadja. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott iratok visszaadása mellett további megfelelő eljárás végett értesíti. !801. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 46.935/1922—

XIV. számú előterjesztése a Városi Színház 1922. évi költségvetése ügyében. A közgyűlés a Budapesti Magyar Népszínházi Bizottmánynak és a pénzügyi bizottságnak a tanács által elfogadott javaslatára a Városi Színháznak 1922. évi költségelőirányzatát 6,670.924 korona bevétellel szemben felmerülő 6,670.531 korona kiadás levonásával mutatkozó 393 korona fölösleggel megállapítja és ezt a határozatát jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez fölterjeszti. !802. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 100.444/1921—111. számú előterjesztése a IX. ker., Márton-utca, Mester-utca és Szvetenay-utca között fekvő székesfővárosi területnek állami gimnázium céljaira való átengedése ügyében. A közgyűlés a kisajátító és pénzügyi bizottságoknak a tanács által pártolt javaslata folytán elhatározza, hogy a IX. ker., Szvetenay-, Mester- és Márton-utcák által határolt 8831/b/l. hrsz. 119760 négszögöl kiterjedésű fővárosi telektömböt a IX. ker., Mester-utcai állami főgimnázium végleges elhelyezése céljára a m. kir. kincstárnak ingyenes használatra átengedi a következő feltételek mellett: 1. A m. kir. kincstár köteles ezen a telken annak átadásától számítandó 3 éven belül a tervezett főgimnázium céljára szükséges épületet a megszerzendő szabályszerű helyhatósági építési engedély alapján felépíteni, ezen idő alatt az építkezést teljesen befejezni és a felépítményt rendeltetésének átadni. 2. A létesítendő épületet a m. kir. kincstár az intézet igazgatójának és egy altisztnek természetbeni lakásán, továbbá az épület földszintjén esetleg elhelyezendő árúraktárak nélküli és az épület belsejétől teljesen elkülönített üzlethelyiségeken kívül kizárólag a főgimnázium céljaira használhatja, a teleknek minden máscélú használata ki van zárva. A m. kir. kincstár ezt a használati jogát másra át nem ruházhatja és sem az ingatlant, sem az arra nyert használati jogát meg nem terhelheti. Az épületben esetleg létesítendő üzlethelyiségek bérjövedelmeiből a fővárosnak elvi szempontból nélkülözhetetlen részesedése biztosítandó. 3. Ha a m. kir. kincstár az első poHtban megállapított határidő alatt a főgimnáziumot teljesen fel nem építené és rendeltetésének át nem adná, vagy ha a székesfőváros előzetes beleegyezése nélkül az átengedett telket és az azon emelt épületeket akár egészben, akár részben a most megállapított használattól eltérően használná, úgyszintén ha megszűnnék ezt a telket az első pontban megállapított célra használni, vagy ha a m. kir. kincstár használati jogát másra átruházná, vagy azt megterhelné, végül ha a főgimnázium az alkotmányos és felelős vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter kezelése alól elvonatnék, ezen esetek bármelyikében a m. kir. kincstár használati joga azonnal megszűnik és a használatul átengedett telek a rajta álló felépítménnyel és egyéb tartozékokkal együtt a főváros korlátlan birtokába és használatába önmagától azonnal visszaszáll anélkül, hogy a m. kir. kincstár a telken eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármiféle címen megtérítést, vagy kártérítést igényelhetne. 4. Az átadás napjától kezdve az átengedett telek és a rajta emelendő épület után járó mindennemű kiadást, beleértve mindazon közterheket is, amelyek különben az ingatlan tulajdonosát terhelnének, vagyis az adókat, illetékeket és illetékegyenértéket, burkolási és csatornázási járulékokat, vízdijat stb., szóval az ingatlan után