Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921
4.2 1921. március 9. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 266 - 267
1921. március 9-iki közgyűlés. 265—267. szám. 99 levétessék, mert a bizottsági tagok még nem kapták meg a vonatkozó kiegészítő előterjesztést. A közgyűlés ezekután az elnök javaslatára a vigalmi adóról szóló tárgyat ismét leveszi a mai ülés napirendjéről. !266. Tárgyaltatott folytatólag a tanács 931/1921— XV. számú előterjesztése Fayer Sándor törvényhatósági bizottsági tag indítványa az ipar és kereskedelmünknek a külkereskedelembe való bekapcsolódása és a tranzító forgalom megindítása, amelynek a tárgyalása a múlt ülésen be nem fejeztetett. Dr. Szőke Gyula, dr. Kossalka János és Tlovszky János törvényhatósági bizottsági tagok felszólalásai után, minthogy a szavazatszedő küldöttség jelentése beérkezett, elnök javasolja, hogy az eredmény kihirdetése végett a tárgyalás szakíttassék meg. !267. Olvastatott a szavazatszedő küldöttség jelentése, mely szerint: „A folyó évi március 2-án tartott folytatólagos rendes Közgyűlés 254/1921. kgy. számú határozata értelmében az üresedésben levő egy kerületi elüljárói állás betöltése céljából a két legtöbb szavazatot nyert Rajháty Ferenc és Szenté Miklós pályázók között megejtett új szavazási eljárás, illetve titkos szavazás — szavazó- • lapokkal — délután 'A5 órakor megkezdődött s délután V»6 óráig megszakítás nélkül folyt. Ezen idő alatt a Közgyűlés tagjai beadtak összesen 193 érvényes szavazatot, amelyből nyert Szenté Miklós 109, Rajháty Ferenc 84 szavazatot, miért is a szavazás ezen eredményéhez képest a kerületi elüljárói állásra Szenté Miklós törvényesen megválasztottnak volna tekintendő." Elnöklő h. főpolgármester a szavatszedő küldöttség jelentése alapján Szenté Miklóst törvényesen megválasztott kerületi elüljáróaak jelenti ki, aki a törvényben előírt hivatalos esküt a közgyűlés színe előtt nyomban leteszi. Erről a h. főpolgármester, a tanács (I. (i. o.) és a megválasztott jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. 266-hoz. Következik" a megszakított 9- pont folytatólagos tárgyalása. Dr. Joanovich Pál törvényhatósági bizottsági tag beszéde alatt az elnöki széket dr. Sipőcz Jenő h. főpolgármester Folkusházy Lajos alpolgármesternek adja át. Dr. Hegedűs József, Pakots József, Karczag Vilmos, majd az indítványt tevő Fayer Sándor törvényhatósági bizottsági tag zárszava után a közgyűlés a következő határozatot hozta : A közgyűlés Fayer Sándor törvényhatósági bizottsági tag indítványára, a közgazdasági bizottságnak a tanács által is pártolt javaslatára, valamint Kossalka János dr. bizottsági tagnak a tanácsi előterjesztést kiegészítő indítványára elhatározza, hogy a Nemzetgyűléshez feliratot, a kormányhoz pedig felterjesztést intéz egyrészt azért, hogy a kormányt arról az álláspontról, melyet a főváros közönsége a kereskedelemnek és iparnak- keresztény erkölcsi alapon való kifejlesztése érdekében elfoglal, tájékoztassa, másrészt pedig azért, hogy közölje azokat a teendőket, amelyek a főváros közönségének véleménye szerint szükségesek, hogy Budapest a kereskedelem és ipar szempontjából a nemzetközi forgalomba bekapcsoltassák. A kereskedelemnek és iparnak keresztény erkölcsi alapon való kifejlesztése érdekében a főváros közönsége a következőkben körvonalazza álláspontját: 1. A Közgyűlés keresztény erkölcsi alapon szervezkedő iparnak és kereskedelemnek a fennálló törtvények rendelkezéseinek keretein belül való támogatását feltétlenül szükségesnek tartja és állami feladatnak tekinti. Evégből az államnak az alábbiak szerint való beavatkozását sürgeti: a) a keresztény erkölcsi felfogásnak érvényt kell szerezni a nevelésügy egész területén, valamint a sajtóban is s azokat a cselekményeket, melyek e felfogással ellenkeznek, a jelenleg érvényben" levőknél sokkal szigorúbb törvényekkel kell üldözni; b) mindazokat a gazdasági alakulatokat, melyek tevékenysége a keresztény erkölcsi felfogásnak a gazdasági életben való érvényesítésére irányul, az államnak erkölcsileg és anyagilag támogatnia kell; c) a közszállítások és közmunkák odaítélésekor ne csupán a gazdasági szempont, hanem elsősorban a keresztény erkölcsi felfogás alapján álló kereskedelemnek és iparnak tervszerű fejlesztése legyen irányadó; d) az államnak támogatnia kell a s keresztény erkölcsi alapon szervezkedő ipart és kereskedelmet minden olyan esetben, mikor a termelő eszközöknek és anyagoknak nem keresztény kezekben való elhelyezkedése a keresztény kereskedelemnek -és iparnak versenyképessége állami támogatás nélkül veszélyeztetve volna. 2. A közgyűlés elvben a szabad forgalom hive, az adott körülmények között azonban, midőn a szabad forgalomnak előfeltételei még nincsenek teljesítve, egyenesen katasztrofálisnak véli a korlátlan szabad forgalomra való hirtelen áttérést, mert a külföldi forgalomban még megmaradt értékeink is kiszivárognának, a belföldi fogalomban pedig azok a nagy nehézségek, melyekkel a keresztény erkölcsi alapon szervezkedett ipar és kereskedelem az árú beszerzése tekintetében megküzdeni kénytelenek, az ő rovásukra még jobban fokozódnának.
