Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

4.1 1921. március 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 249

CJ2 1921. március 2-iki közgyűlés. 248- 249. szám korona mezőgazdasági haszonbért köteles fizetni, amely haszonbér azon évben is teljes összegében fizetendő, amelyben a lóverseny az új pályán megkezdődik. A bérbeadott terület után járó haszonbérleti díj mindenkor az év december 31-én fizetendő; az első haszonbérleti díj tehát azon év december 31-éh fizetendő, amely évben a lóverseny megkezdődik. A Magyar Lovaregylet a lóversenytél' öntözéséhez szükséges vizet egyrészt a népligeti víztelepből használja, amely vízhasználat után a szabályrendeletben megállapított vízdíjat fizeti, másrészt a Rákospatak vizének felhasználásával, a főváros által elfogadott tervek és a fővárossal együttesen kiadott megbízásuk alapján saját költségén víztelepet létesít. A székesfőváros a szükséges vízmennyiség biztosítása tekintetében semmiféle felelősséget nem vállal. > A viztelep létesítéséhez szükséges költségekhez a székesfőváros az alábbi módon megállapított módozatok mellett legfeljebb 5,292.800 K-val, azaz Ötmilliókettöszázkilenevenkettőezernyolcszáz koronával járul hozzá, amely összeg abban az esetben, ha a létesítési költség a bemutatott számlák és elszámolások alapján kevesebb volna, úgy a főváros által megtérítendő összeg csak a tényleges beruházási költség mérvéig terjedhet. A Magyar Lovaregylet haszonbérleti díj fejében az 1894. évi XXIX. t.-c. 6. §-ácak c) pontja értelmében a totalizatőr forgalma után a fővárosi szegényalap javára egy és fél százalékos részesedés cimén járó összeg egyharmadát, minimálisan évi 200.000- K-át, azaz Kettőszázezer koronát fizet, a haszonbérleti díjból pedig a víztelep költségeire a főváros a felerészt a Magyar Lovaregyletneíf, a székesfőváros által maximálisan megállapított 5,292.800 korona erejéig kamatmentesen amortizálja, illetve megtéríti mindaddig, amíg ez az összeg teljes kiegyenlítést nem nyert. A vízteleppel kapcsolatos medence bármely kihasználásából származó tiszta jövedelem 50°/o-a a fővárost illeti meg; a fővárosnak ez a jövedelme szintén elsőy sorban a víztelep költségeinek fönt megállapított törlesztésére fordítandó. A vízmedence hasznosítása a fővárossal egyetértően hajtandó végre. Ha a Magyar Lovaregylet a szerződést a

v megállapított módozatok mellett az első 25 évben mondaná fel, akkor a székesfőváros által a víztelep létesítésére a bevételekből megtérített összeg annyi negyvened részét köteles á Magyar Lovaregylet a székesfővárosnak megtéríteni, ahány év még a negyven éves bérletből hátra van. Ha pedig a Magyar Lovaregylet a szerződést a 26-ik évtől kezdve mondaná föl, akkor a székesfőváros által megfizetett 5,292.800 koronából csak annyi negyvened rész térítendő vissza, amennyi ebből az összegből a létesített vízmedencének a lóversenytér területén kívül eső részen történt beruházási öszszegre aránylagosan esik. Ha a Magyar Lovaregylet a szerződést az első 25 évben mondaná fel, úgy köteles a szerződés szerint őt megillető építményeket és létesítményeket a szerződés megszűntétől számított hat hónap alatt lebontatni, elhordatni és a területet elegyengetve a székesfőváros rendelkezésére, visszabocsátani. Felhatalmazza a közgyűlés a tanácsot, hogy az eredeti szerződésnek ezúttal nem módosított pontjai, valamint ezen határozatba foglaltak alapján a Magyar Lovaregylettel új szerződést kössön. Végül elfogadja a közgyűlés Stadler Nándor törvényhatósági bizottsági tag következő indítványát: „írjon fel a tanács a földmívelési és belügyi minisztériumokhoz, hogy a lóversenyeket rendező egyesületeket kötelezze, hogy a kvóta kiszámításánál a számítást három tizedesig végezzék. Járjon közbe e tanács, hogy a megmaradó töredéket, valamint a be nem váltott nyerőjegyekből származó jövedelmet a totalizatőr tisztviselők, lovász-egyesület alkalmazottai, saját alkalmazottai és munkásai jóléti és nyugdíj intézményének létesítésére és fenntartására fordítsa. Amennyiben ezt az egyesületek tenni nem akarnák, akkor járjon közbe a minisztériumoknál, hogy a töredékek a legközelebbi futam elosztandó összegéhez adassanak hozzá, hogy ez által azoknak jusson ezen összeg, akiket az megillet, tudniillik a közönségnek. Míg a be nem váltott nyeröjegyek összegét a háború által sújtottak*felsegér lyezésére szánt alap létesítése végett vagy az állampénztárba, vagy a főváros központi pénztárába fizessék be és ezen alap jövedelmének hovafordítása tekintetében a versenyt rendező egyesületek kiküldöttjük, vágy megbízottjuk útján vegvenek részt." A tárgyiratok kiadásával utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogv" a határozat értelmében szükséges további intézkedéseket tegye meg !249. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 17.911 1921—

XVI. számú előtéri tése az állatkerti sziklacsoport alatti vendéglő bérletére nézve megtartott, versenytárgyalás ügyében. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak és a tanácsnak egybehangzó javaslatához hozzájárulva, az állat- és növénykertben az ú. n. nagyobb "sziklacsoport alatt levő vendéglő és a korcsolyakötő pavillonban gyakorolható buffettartási joj* bérbeadására