Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

2.2 1921. február 16. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 188 - 189 - 190 - 191 - 192

1921. február 16-iki közgyűlés. 192. szám. 73 szükségesnek tartja egy legfelsőbb pártatlan vegyes bíróság kiküldését, amely az összes lapoknak a forradalmakat megelőző és a forradalmak alatt tanusitott magatartását bírálja el. Ez a bíróság a nemzetgyűlés és m. kir. Kúria azonos számú tagjaiból alakulna. A bíróság részére törvényhozásilag megadandó felhatalmazásba belefoglalandó, hogy a lap bűnösségének foka szerint a bíróság minő büntetést szabhat ki. Amennyiben a lap bűnössége, annak foka és vezető személyiségei azt az aggodalmat kelthetnék, hogy a lap a magyar szellem további megfertőzésével és a magyar egység tudatos és rosszindulatú megbontásával az épülni kezdő keresztény nemzeti Magyarországot a végromlásba rántja — ily veszély esetében a lap a sajtószabadság igazi szellemének megfelelően beszüntetendő. Tekintettel arra, hogy az Est, a Világ, a Pesti Napló, Magyarország és a Népszava a nemzet köztudatában úgy szerepelnek, mint amely lapok a forradalmak felidézésében és így Magyarország romlásba taszításában bűnösek; mondja ki a közgyűlés, hogy a keresztény nemzeti társadalmi szervezeteknek az ezen és más destruktív irányú lapok bojkott alá helyezésére vonatkozó mozgalmához maga is csatlakozik, ezen lapoknak a főváros vagy intézményei részéről való bárminemű támogatását, több példányban való előfizetését ellenzi. . A már felhozott okoknál fogva a közgyűlés a fajtudatos keresztény nemzeti politikával nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy a keresztény nemzeti irányzat miniszterei, politikusai és bármely téren vezető egyéniségei a fentebb említett lapok részére intervjut vagy bármily más közleményt adjanak le és azáltal az ország megrontásában bűnös lapok megszerkesztésében közvetlenül részesek legyenek. ( Szükségesnek tartja' a közgyűlés a sajtótörvény oly irányú sürgős revízióját, amely a hírlapírók minősítését szabályozza, ezenfelül a sajtónkban észlelt krónikus bűnözési hajlammal szemben a keresztény magyarság érdekeit, az egyéni becsületet, erkölcsöt intézményes védelembe veszi. A sajtóvétségekre és statuálandó bűntettekre ne az államfogház, hanem a közönséges vétségekre és bűntettekre szóló büntetésnemek alkalmaztassanak. Szabályoztassék a kiadóvállalat anyagi felelősségének kérdése a lap címének megvonásáig, esetleg a lap betiltásáig, végső fokon a vállalati vagyon elkobzásáig menő lehetőséggel. Az új sajtótörvény keretébe beillesztendő a sajtókamara intézménye, amely ellenőrizné, hogy a nemzet egyik legfontosabb közjogi jogosítványának, a sajtószabadságnak gyakorlatából kik lennének kizárandók és mely esetekben. Addig, míg a nemzetvédelmi biztosítékok a sajtó tekintetében meg nem alkottatnak, a közgyűlés a sajtótájékoztató bizottság működésének megszüntetését és a sajtó szabadságának minden néven nevezendő tágítását ellenzi. Végül a székesfőváros törvényhatósági bizottsága mondja ki, hogy a kérdés megoldása haladéktalanul szükséges. Ezért jelen határozatot azonos állásfoglalás céljából megküldi a társtörvényhatóságoknak s azonkívül eljuttatja a Kormányzó Úr Ő Föméltóságához és a m. kir. kormány és Nemzetgyűlés elnökéhez. A közgyűlés a benyújtott indítvány sürgős tárgyalását határozza el, mire az indítvány felett elnök a vitát megnyitja.