Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

15. 1921. október 5. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1092 - 1093 - 1094 - 1095 - 1096 - 1097 - 1098

1921. október 5-iki rendkívüli közgyűlés. 1098. szám. 407 „A tanácsnak a lakásügyek tárgyalására kiküldött tizenkettes vegyes ad hoc bizottsággal egyetértőleg tett jelentése szerint a kormány a lakásügyek rendezéséről szóló 2300/1921. M. E. számú rendelet kiegészítését és módosítását tervezi abból a célból, hogy a tél beállta előtt a hajléktalanok és waggonlakók részére megfelelő elhelyezést biztosítson. Noha a közgyűlés teljes mértékben átérzi a kormány által maga elé tűzött cél szükségességét és nemességét és azt nemcsak az emberiesség és hazafias együttérzés szempontjából, hanem nemzeti és közgazdasági okokból a maga részéről is a legnagyobb áldozatkészséggel hajlandó támogatni, mégis a legnagyobb aggodalommal látja a fővárosnak véleményadás végett leküldött rendelet-tervezetnek azokat az intézkedéseit, amelyek a cél elérésének biztosítása nélkül csupán a főváros lakossága nyugalmának felzaklatására, a közelmúltban kíméletlenül feldúlt családi otthon újabb feldúlására, a lakáshoz fűződő természetes jogállapot meglazítására és ebből folyólag a társadalom minden rétegét egyaránt eltöltő elkeseredés fokozására alkalmasak. Különösen mély aggodalommal és megdöbbenéssel látja a közgyűlés a kormánynak azt a szándékát, hogy míg egyfelől a rendelet-tervezet nem csupán és kifejezetten a tényleges hajléktalanok és waggonlakókra, hanem általában a főváros összes lakásviszonyaira vonatkozik, addig másfelől a családi viszonyokba és a magánjogokba eddig is mélyen belenyúló jelenlegi rendelkezések helyett bármely lakásnak vagy lakrésznek igénybevételét az eddigi bírósági eljárás elejtésével közigazgatási hatóság megfelebbezhetetlen intézkedésének szolgáltatja ki. Kifejezést ad a közgyűlés annak az álláspontjának, hogy Budapest törzslakosságának rovására a mai viszonyok között teremtett kényszerhelyzetben legfeljebb azok a hajléktalanok és waggonlakók kaphassanak Budapesten elhelyezést, akikre nézve a főváros hatóságának befolyásával ezen minőségükön felül még az is megállapíttatik, hogy őket élethivatásuk és létérdekük köti a fővároshoz. A közgyűlés továbbá kifejezést ad annak az álláspontjának, hogy mindaddig, míg a fentebbi módon megállapított hajléktalanok és waggonlakók az állami és egyéb középületekben, közintézményekben (laktanyákban stb.), a fővárosban a lakásépítési és átalakítási akciók során keletkező 964 lakásban, továbbá ezenfelül a fővárosban esetleg feltalálható és lakássá átalakítható egyéb helyiségekben elhelyezhetők, ily kivételes rendelkezés kiadásának és életbeléptetésének sem szüksége, sem jogosultsága nincs. Ezeknek a hajléktalanoknak és waggonlakóknak elhelyezésére alkalmas lakások és helyiségek, továbbá a jogosult igényeket esetleg túlhaladóan birtokolt lakások, lakásrészek felkutatására a főváros készséggel felajánlja önkormányzati szerveit. A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a lakásügy terén országszerte, de különösen a fővárosban uralkodó tarthatatlan és folyton rosszabbodó viszonyok gyökeresen és intézményesen rendeztessenek és hogy evégből a mai szertelen ötletszerű és önkényes vándormozgalom szabalyoztassek és hogy Budapestet illetőleg az állami lakásépítési akció a főváros hatóságának közreműködésével megszerveztessék. Szükségesnek tartja a közgyűlés, hogy egyrészt evégből, másrészt mindaddig, amíg a kormány a kivételes törvényi intézkedés helyett a lakásvisszonyok tekintetében rendeleti jogával él, a kormányhatóság mellé véleményező szervül az illetékes érdekelt tényezők bevonásával alakított Lakásügyi Tanács álííttassék fel. Ezeknek előrebocsájtása után a közgyűlés a rendelet-tervezetnek részletes taglalásába csakis arra az esetre bocsátkozik, ha a kormány az előadottak dacára a tervezett rendelet kiadásától eltekinteni hajlandó nem lenne, kijelenti a közgyűlés, hogy ebben az esetben is a tervezet a maga egészében olyan kivételes rendelkezés, amely csakis a rendkívüli szükségnek a főváros meghallgatásával történt megállapítása után léphetne életbe és csak addig az ideig maradhatna hatályban, amíg a főváros közbenjöttével megállapított rendkívüli szükség fennáll. A rendelettervezet aggályos és célszerűtlen részeire a közgyűlés kötelességszerűen a következő észrevételeket teszi: Az 1. cikkre nézve aggodalommal látja a közgyűlés, hogy a felügyeleti jogkör a belügyminisztérium és illetve a magánjogpk hivatásszerű védelmére hivatott ígazságügyminiszterium hatásköréből, ahová a lakáskérdés természeténél fogva tartozik és ahová mindeddig utalva volt, minden indok nélkül a népjóléti és munkaügyi minisztérium hatáskörébe utaltatik át. A 2. cikknél a lakásközvetítéssel üzletszerűen foglalkozó egyének bejelentés kötelezettségét törölni óhajtja, mert ezzel a lakásközvetítö a közönség szemében mintegy hatósági színezetet nyerne. A 4. cikknél élesen megkülönböztetetidő a lakáscsere és ezzel ellentétben a lakásátruházás, illetve a helyiség használatának átengedése. A lakáscserének engedélyezését a lakásügyi hatóság csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a csere tárgyát képező lakás az illetőnek lakásigényét lényegesen meghaladja. A közgyűlés azt kívánja, hogy a lakás átruházásának engedélyezése ne legyen megtagadható abban az esetben, ha az átruházás révén a lakáshivatalnak egy lakás vagy megfelelő lakásrész kerül a rendelkezése alá. Ha ily lakás vagy lakásrész nem kerül a lakáshivatal rendelkezésére, úgy az átruházás engedélyezése csak akkor legyen meg-