Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

11.8 1921. julius 14. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 999 - 1000 - 1001 - 1002 - Szabályrendelet a székesfőváros vízszolgáltatásáról.

1921. július 14-iki közgyűlés. 1002. szárn. 367 Díjszabás. i. §• A víz ára a főváros egész területén és pedig a gyári, vagy ipari helyiségek, vagy telepek, vízfogyasztással járó üzletek és berendezések részére általában üzemi és üzleti célokra köbméterenkint 8 (nyolc) korona, minden egyéb célra köbméterenként 2 (kettő) korona. Azok a fogyasztási telepek, amelyek a köbméterenkénti 8 korona vízdíj alá esnek, azonban vízmérővel még fölszerelve nincsenek, a vízmérő fölszereléséig a díjszabásban megállapított átalánydíjak négyszeresét fizetik. A 8 koronás ipari vízdíj a termelési költségek változásával az 555/1921. sz. közgyűlési határozatban körülírt módon változik. 2. §. Az évi vízdíjak a következők: a) házban levő és 40 négyszögméternél nem nagyobb, minden helyiség után, amennyiben az után ezen szakasz c)—é) pontjai szerint külön díj nem számítatik 60 K; b) 40 négyszögméternél nagyobb helyiségeknél 40 négyszögméteren túl minden további 10 négyszögméter után 15 K, a nem teljes 10 négyszögméter teljes 10 négyszögméternek vétetik; c) fürdőszoba után 150 K, a lakók közös használatára szolgáló fürdőszoba után a házban levő minden lakásért külön 25—25 K, mely díj azonban egy közös fürdőszoba után 150 koronánál, kisebb soha sem lehet; d) vízzel öblített vizeldének minden egyes kagylójáért 280 K és vízzel öblített minden egyes árnyékszéklyukért 70 K; e) vízzel öblített kagyló nélküli vizeldének minden folyómétere után 400 K; f) minden egyes ló és szarvasmarha után 80 K; g) minden egyes szamár és öszvér után 40 K; fi) minden egyes sertés, kecske és juh után 16 K; i) minden hintó, bérkocsi és társaskocsi, általában minden személyszálító jármű után 280 K, minden automobil után 500 K, minden teherkocsi után 140 K; j) szilárd burkolattal ellátott és vízcsappal felszerelt udvarnak minden négyszögméterre után 70 fillér; k) burkolatlan vagy kavicsolt és vízcsappal felszerelt udvarnak minden négyszőgmétere után 50 fillér; /)'vízcsappal felszerelt házi díszkertnek, vagy kertül használt udvarnak minden négyszögmétere után 3 K; m) üvegháznak (meleg- vagy hidegháznak) minden négyszögmétere után 2 K; n) házi szökőkutak után és pedig: , 2Va szökési magassággal: ad) 2 %> átmérőjű után ' . : 1.000 K bb) 3%> „ „ 1.600 „ cc) 4 1» , „ 3.000 „ dd) 6 %. „ „ 4.000 „ 3. §• A székesfőváros egész területén azon házak után, melyekbe a víz bevezetve nincs, de melyek a vízvezetéki közkutaktól 200 méteren belül esnek, minden lakóhelyiségért évenkint 20 K; 200 méteren túl 300 méter távolságig minden lakóhelyiségért évenként 10 K vízdíj fizetendő. A vízvezetéki, közkutaktól 300 méternél nagyobb távolságra fekvő házak után vízdíj nem fizetetik. 4- §• A szabályrendelet 33. §-áb.in fölsorolt épületek után a rendes vízdíj 50%-ig engedhető el. 5. §. Építési célokra fölhasználandó vízért a székesfőváros egész területén minden köbméter falazat után 1 K 60 fillér fizetendő. 6. §. A vízmérő használatáért fizetendő évi díj a következő: a) 12—15 •%. vízmérő után 120 korona b) 18-20 „ , „ 160 „ c) 25 » . , 200 . d) 37-38 „ „ * 280 „ e) 50 „ , „ 320 „ f) 75 „ . „ 600 , g) 100 . i, n 800 , h) 150 „ „ 1.000 . Ezt a határozatot jóváhagyás végett a közgyűlés négy példányban a m. kir. belügyminiszter úrhoz terjeszti föl.