Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

11.4 1921. julius 9. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 845 - 846 - 847 - 848 - 849

290 1921. július 9-iki közgyűlés. 845—849. sz

ám. !845. Folkusházy Lajos alpolgármester h. elnök a folytatólagos rendes közevfilést délután 4 órakor megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésere felkéri: dr. Hegedűs József, 6! Horváth Károly (IV. ker.), Kaich János, dr. Körmöczi Zoltán, Nagy Ferenc es Oremusz Ödön törvényhatósági bizottsági tagokat, a tanács részéről pedig Rényi Dezső alpolgármestert. !846. Elnök jelenti, hogy távolmaradásukat úgy a mai, mint a következő napokon tartandó folytatólagos közgyűlésekre is kérik igazoltnak tekinteni: gróf Apporiyi Albert, dr. Botzenhardt János, Pekovits János és dr. Szőke Gyula törvényhatósági bizottsági tagok. Tudomásul szolgál. !847. Folytattatott a székesfőváros 1919. évi zárszámadásának és vagyonleltárának, valamint a székesfőváros kezelése alatt álló intézetek és alapok 1921. évi költségelőirányzatának megállapítása ügyében készült bizottsági és tanácsi előterjesztés felett megindult általános vita. . Horváth Károly (IV. ker.) törvényhatósági bizottsági tag szólal fel. (Felszólalása végén az elnöki széket dr. Sipőcz Jenő h. főpolgármester foglalja el.) Ezután dr. Pető Sándor, Perczel Béla és dr. Körmöczi Zoltán bizottsági tagok szólalnak fel. (Utóbbi beszéde.közben az elnöklést Rényi Dezső alpolgármester veszi át.) . !848. Usetty Ferenc törvényhatósági bizottsági tag az ügyrendhez kért és kapott felszólalásában azon kérelmének ad kifejezést, hogy a költségvetés már amúgy is hosszúra nyúlt vitájára még feliratkozva levő szónokok legyenek szívesek rövidebbre fogni felszólalásaikat, mert a költségvetés hosszúra nyúló vitája igen nagy költséggel jár a székesfővárosra és különbén is a szónokoknak a részletes vita során úgy is alkalmuk lesz észrevételeiket megtenni. A javaslathoz Baranski Gyula törvényhatósági bizottsági tag is hozzájárul és a szólásra való felhívásra kijelenti, hogy a szólásjogával élni nem óhajt s kéri hogy a hátralevő szónokok is álljanak el a felszólalásuktól és még ma fejezze be a közgyűlés a zárszámadás és költségvetés általános vitáját. !849. A zárszámadás és a költségvetés további általános vitája során felszólaltak még dr. Hegedűs József, Karczag Vilmos, Schubert Sándor és dr. Rosenák Miksa törvényhatósági bizottsági tagok. (Közben az elnöki széket Rényi Dezső alpolgármester dr. Buzáth János alpolgármesternek adja át.) Zilahi-Kiss Lajos törvényhatósági bizottsági tag szólott hozzá még a költségvetéshez, aminek befejezte után az elnöklő alpolgármester megállapítja, hogy az általános vitához több felszólaló nincs, s így a vitát befejezettnek jelenti ki és a tárgyalás alatt Jevő ügyeket szavazás alá bocsátja. Ennek eredménye az, hogy a közgyűlés a székesfőváros 1919. évi zárszámadásának és vagyonleltárának megállapítása ügyében tett bizottsági és tanácsi előterjesztést elfogadja, s ugyancsak elogadja általánosságban a székesfőváros kezelése alatt álló intézetek és alapok 1921. évi költségelőirányzatát a részletes tárgyalás alapjául. Az 1919. évi zárószámadás jóváhagyása ügyében hozott közgyűlési határozat a következő: A közgyűlés tudomásul veszi, hogy az 1919. évi zárszámadás és vagyonleltár az 1872. évi XXXVI. t.-c. 90. §-ában foglalt rendelkezéshez képest 1921. évi május hó 31-étől 15 napon át június hó 14-ig bezáróan, az adózók részéről való megtekintés céljából közszemlére kitétetett, valamint, hogy a zárszámadás és vagyonleltár a törvényhatósági bizottság tagjai között idejekorán kiosztatott, továbbá, hogy a zárszámadás és vagyonleltár tárgyalására a közgyűlés határnapja a törvényszerű határidőben kitüzetett és hogy a zárszámadás és vagyonleltár ellen észrevétel nem merült fel. A községi alap 1919. évi zárszámadását a közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács részéről pártolóan előterjesztett javaslata alapján 602,087.581 K 22 f bevételiéi és 600,927.072 , 27 „ ki

adással, tehát 1,160.508 K 95 f maradvánnyal, a községi alap 1919. évi vagyonleltárát pedig 1.083,452.331 K 61 f cselelívő vagyonnal és 922,320.294 , 62 „ teherrel, tehát 161,132.036 K 99 f tiszta vagyonnal, továbbá az 1919. évvégével jelentkező pénztári hiányt 231,860.38r korona 14 fillérben állapítja meg, kifejezetten fentartva a székesfőváros jogát arra a 85,132.308 korona 19 fillér követelésére, mely a pénztári hiány levezetésében szenvedő tételként szerepel annak következtében, hogy az nem folyósítható. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által is pártolt javaslatára elhatározza, hogy ezt az 1914—1919. évek alatt 231,860.381 koírona 14 fillérre