Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

8.1 1921. május 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 553 - 554 - 555

1921. május U-iki közgyűlés. 552—555. szám. 203 hó 31-ig 20%-kal és az 1920. évi augusztus hó 1-től 50%-kal történő fölemelése folytán az 1920. évre fölmerülő 1680 K, azaz Egyezerhatszáznyolcvan korona, az 1921. évre pedig 2800 K, azaz Kettőezernyolcszáz korona, összesen 4480 K, azaz Négyezernégyszáznyolcvan korona lakbértöbbletet kitevő összegből 1680 K, azaz Egyezerhatszáznyolcvan koronát az 1920. évi költségvetés IV. csoport (Vallásügy) 1. fejezet (Kegyuraság) 1. címe (R. kath. egyházi személyzet járandóságai) alatt történő elszámolás mellett, az 1920. évi költségvetés IX. csoport (Általános igaz­gatás) XVII. fejezet (Előre nem látott különfélék) alatt előirányzott 5,000.000 K általányösszegből még rendelkezésre álló 244.091­50 K terhére póthitelképen, az 1921. évre szükséges 2800 K, azaz Kettőezernyolcszáz koronát pedig a folyó évi költségvetésben a IV. csoport, I. fejezet, 1. cím alatt történő gondoskodás mellett engedélyez. Egyúttal a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a tanács a kérdéses összegeket a fennforgó méltányos körülményekre való tekintettel már kiutalta. Ez a közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a m. kir. belügy­miniszterhez fölterjesztetik. !553. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 66.866/1920— XI. számú előterjesztése Melles Emil gör. kath. apátplébános lakbér és közüzemi pótlékának felemeléséből kifolyólag 1920. évre szükséges költségtöbblet fedezete ügyében. A közgyűlés a pénzügyi bizottságnak a tanács által pártolóan előterjesztett javaslata alapján elhatározza, hogy Melles Emil gör. kath. apátplébános lakbér és közüzemi-pótlékának személyes pótlékként történt felemeléséből kifolyólag az 1920. évre szükséges és a költségvetésben rendes födözettel nem bíró 733 K, azaz Hétszázharminchárom koronát kitevő összeget, az 1920. évi költségvetésben a IV. csoport (Vallásügy) I. fejezet (Kegyuraság) 2/cím. (Görög kath. egyházi személyzet járandóságai) alatt történő elszámolás mellett, az 1920. évi költségvetés IX. csoport (Általános igazgatás) XVII. fejezete (Előre nem látott különfélék) alatt előirányzott 5,000.000 korona átalányösszegből még rendelkezésre álló 1,811.91619 korona terhére póthitelképen, 1921. évtől kezdődöleg pedig az évenként szükséges 1050 korona fedezetéről a költségvetés keretében való gondoskodás mellett engedélyez. Egyúttal a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a tanács a kérdéses összegeket a fennforgó méltányos körülményekre való tekintettel már kiutalta. Ez a közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez az összes iratok kapcsán fölterjesztetik. !554. Tárgyaltatott a tanács 121.046/1920— XI. számú előterjesztése dr. Töttössy Miklós káplán kérése hitoktatói szolgálati éveinek beszámítása ügyében. A tanács javaslatára kimondja a közgyűlés, hogy dr. Töttössy Miklós volt székesfővárosi hitoktató, jelenleg budapest-krisztinavárosi róm. kath. káplán fővárosi hitoktatói szolgálatának az 1919. március hó 28-án, illetve az 1919. évi augusztus hó végén történt megszűnésében a viszonyok-által teremtett kényszerhelyzet elhárí­hatatlan folyományát látván, azt az időt, amelyet nevezett fővárosi hitoktatói működésének megszűnése és fővárosi kápláni működésének az 1920. évi szep­tember hó 1-én történt megkezdése között nem fővárosi, hanem vidéki egyházi szolgálatban töltött el, kivételesen nem tekinti fővárosi szolgálata olyan meg­szakításának, amely miatt a hitoktatói minőségben eltöltött szolgálati évei a kápláni fizetési fokozatba való besorozásnál az 1842/1912. kgy. számú határozat 2. pontja értelmében beszámíthatók nem volnának. Ez a határozat felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztendő. !555. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 40.405/1921— XII. számú előterjesztés^, az üzemi és üzleti célokra szolgáltatott víz díjának megállapítása ügyében. A közgyűlés a tanácsnak a vízvezetéki albizottság és a pénzügyi bizottság által is pártolt előterjesztése alapján elhatározza, hogy az üzemi és üzleti, vagyis haszonhajtó célokra felhasznál, és vízmérőn át szolgáltatott víznek (gyárak, gyár­telepek, ipartelepek, vizet fogyasztó üzletek, vállalatok, intézmények, magánkórházak, magánszanatóriumok, magániskolák stb. és ezek tartozékai vízfogyasztása) díját az 1921. évi január havi vízméröleolvasasoktól kezdődő hatállyal az eddigi köb­méterenkénti 2 korona helyett 8 koronára, a vízmérővel el nem látott ilyen üzem­vagy üzlettulajdonosok általányvízdiját pedig addig, amíg ezen üzemekre és üzletekre vízmérő szereltetik föl, 1921. évi február hó l-től a négyszeresére emeli föl. Nem esnek ezen rendelkezés alá a vízszolgáltatási szabályrendelet 35. §-ában megjelölt közhivatali, katonai, kórházi, jótékony, közhasznú, közművelődési és általában humanisztikus célú épületek, intézetek és intézmények, amennyiben nem nyerészkedésre működnek. Ezeknek a vízdíja a jelenlegi 2 korona marad. Kimondja "a közgyűlés, hogy azok az üzem- vagy üzlettulajdonosok, akik eddig nem vízmérőn át kapják a vizet, tartoznak a vízmérő felszerelhetése érde­kében a vízműigazgatóság hivatalos felszólításától számított három hónapon belül a vízmérő befogadására szükséges helyet a vízszolgáitatás különben való meg­szüntetése mellett elkészíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom