Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

5.3 1921. március 19. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 334 - 335

1921. március 19-iki közgyűl

és. 335. szám

. A beszedett adó a főváros tulajdona, avval a vállalkozó mint sajátjával nem rendelkezhetik, azt a főváros javára csak beszedi, kezeli és beszolgáltatni köteles. 6. §. Az adó lerovásának módja. Az adóköteles jegyeket, ideértve az adóköteles ruhatári jegyeket, tárgymutatókat, programmokat stb.-it is, kivéve az egész évre, évadra szóló tisztelet-, szabadés ingyenjegyeket — eladásuk, illetve kiadásuk előtt kötelesek a vállalkozások a jegy árának megfelelően a 4. §-ban meghatározott mértékben városi bélyegekkel ellátni kivéve, ha a tanács az adónak az 5. §. b) pontja értelmében történő lerovását a vállalkozás kérelmére megengedte. Minden egyszeri használatra jogosító jegyet köteles a vállalkozó a szórakozásra szolgáló helyiségbe való belépés előtt akként kettészakítani, hogy ezáltal a városi adóbélyég is kettészakíttassék és a jegy egyik részét, a csak adópecséttel ellátott jegyeknél pedig a jegynek pecséttel ellátott részét az adó lerovásának igazolhatása végett a jegy tulajdonosának visszaadni. Az adóköteles ruhatári jegyek, tárgymutatók, programmok stb.-ken, úgyszintén a többszöri használatra jogosító jegyeken alkalmazott városi adóbélyeget kettészakítás helyett a vállalkozás akként köteles az újból való felhasználásra alkalmatlanná tenni, hogy azt tentaironnal keresztül írja. A többszöri használatra jogosító jegyeken alkalmazott városi adóbélyegre a felragasztás idejét (év, hó, nap), a többszöri használatra jogosító tisztelet-, szabad- és ingyenjegyeken alkalmazott városi adóbélyegre pedig abban az esetben, ha az ily jegyek tulajdonosukat egy és ugyanazon napon többször is jogosítják szórakozásra, a szórakozás kezdetének pontos idejét (év, hó, nap és óráját) kell feljegyezni. Az adóköteles a neki visszaadott jegyrészietet, illetve az adó lerovásának igazolására is szolgáló ruhatári jegyet, tárgymutatót, programmot, szinlapot, stb.-t, nemkülönben a városi adójegyet a szórakozás egész tartama alatt megőrizni s az eUenőrző hatósági közegnek kívánatra azonnal felmutatni tartozik. A tanács egyes vállalkozások kérelmére kivételesen a szabályoktól eltérő módozatokat állapíthat meg az adó beszedésére és beszolgáltatására nézve, esetleg az adónak átalánnyal való megváltását engedélyezheti és az átalány összegét végérvényesen megállapítja. Az átalányozásnak a kávéházban folytatott játékért, valamint a ruhatári jegy, programm, színlap, tárgymutató, ismertető stb.-ért járó adóknál, egyébként azonban csak kivételesen, legfeljebb egy-egy évre és csak akkor van helye, ha a forgalomról megbízható adatok állanak rendelkezésre; ebben az esetben az átalányt a tényleges forgalomnak megfelelő összegben kell megállapítani. Egyesületek (kaszinók, körök, klubok, társulatok stb.) részére az adónak átalánnyal való megváltása nem engedélyezhető. 7. §. Adóvisszatérítések. Az el nem adott, vagy visszaváltott belépőjegyeken szabályszerűen lerótt adót az előadást követő köznapon a központi számvevőség felülvizsgálata alapján a központi pénztár a jegyek beszolgáltatása ellenében készpénzben visszatéríti. A ruhatári jegyen, tárgymutatón, programmon, szinlapon lerótt városi adóbélyegeknek, valamint a jegytömbből már kitépett városi adójegyeknek ára nem téríthető vissza. 8. §. Az adólerovás ellenőrzése. A vigalmi adó beszedésének ellenőrzésére rendelt fővárosi közegeknek jogukban áll a jegyek kiadási helyén, valamint a vigalmi helyiségekben is az adó lerovásáról bármikor meggyőződést szerezni, ott szemlét, vizsgálatot tartani, melynek érdekében a vállalkozó a nevezett közegeket az említett helyiségekbe bármikor bebocsájtani, felhívásra a belépődíjaknak vagy egyéb adó alá eső kötelező díjaknak bevételeire vonatkozó könyveit, feljegyzéseit, a belépő- és adójegykészletét bármikor és azonnal rendelkezésükre bocsátani köteles. A vállalkozások, valamint az egyesületek (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) kötelesek az 5. §. d) pontja szerint beszedendő adó lerovásának ellenőrzése céljából a főváros tanácsa által kívánt módon könyvei, számadásai, iratai megtekintését bármikor megengedni s e végből a főváros kiküldött közegeit helyiségeibe bármikor beengedni és a vizsgálat megtartását lehetővé tenni. A városi közegek kötelesek a netalán észlelt vagy tudomásukra jutott visszaélésekről, mulasztásokról azonnal tényleírást felvenni s azt a tanácshoz beterjeszteni. f