Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920
10. 1920. november 9. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 550
1920. november 9-iki közgyűlés. !550. Elnök jelenti és felolvastatja az igazoló választmánynak Csefkó István törvényhatósági bizottsági tag igazolása ügyében érkezett átiratával megküldött közigazgatási bírósági itélet másolatát: „2048/1920. K. szám. A magyar állam nevében a magyar királyi közigazgatási biróság Csefkó István budapesti lakosnak a székesfőváros törvényhatósági bizottsági tagjává történt megválasztása érvényessége kérdésében Budapest székesfőváros igazolóválasztmánya által 34/1920. szám alatt hozott határozat ellen átnevezett részéről beadott panaszt 1920. évi október 12-ik napján tartott nyilvános ülésében az 1920. évi IX. t.-c. 16. szakasza alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A magyar királyi közigazgatási biróság a panasznak helyet adva kimondja, hogy a panaszos székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagsági jogait továbbra is gyakorolhatja, Indokolás: Az 1920. évi IX. t.-c. 3. §-ának 2. pontja szerint a. székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja nem lehet az, aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll. A budapesti királyi ügyészségnek az iratok közt fekvő 77.093/1920. sz. határozatából kitűnik ugyan, hogy a panaszos ellen bűnügyi nyomozás volt folyamatban, de sem ez a határozat, sem az eljárás egyéb adata nem nyújt támpontot annak megállapíthatá'sára, hogy a nyomozás panaszos ellen bűntett vagy az említett vétség miatt lett volna folyamatban. Ennek megállapítása hiányában pedig az igazoló-választmánynak a panaszos törvényhatósági bizottsági taggá tőrtént megválasztását az 1920. évi IX. t.-c. 3. §-ának 2. pontja alapján semmisnek kimondó határozata törvényes alappal bírónak nem tekinthető. A közigazgatási biróság ennek dacára sem tartotta szükségesnek vizsgálat tárgyává tenni azt, vájjon a panaszos ellen a bűnügyi eljárás bűntett, vagy az említett vétség miatt volt-e folyamatban, mert ez a bűnügyi eljárás a budapesti királyi ügyészségnek fentemlített határozata szerint megszüntettetett. Már pedig ennek a megszüntetésnek az eljárás megindítása idejére is visszaható jelentősége az, hogy a panaszos büntető úton felelősségre nem vonható. Az erkölcsi integritásnak az a mértéke tehát, amelyet a törvény intenciója szerint a törvényhatósági bizottsági tagoktól meg kell kívánni, a panaszos személyére nézve már a választás idején, illetőleg a bűnügyi eljárás folyamatba tétele idején is fenállott. S minthogy ez a körülmény még a választás érvénytelenségének kimondása iránt folyamatba tett eljárás jogerős befejezése előtt derült ki, ennek az eljárásnak keretében kell megállapítani azt, hogy a panaszos törvényhatósági tagságra való képességének a törvény által megkívánt teljes birtokában van. Ezért az igazoló választmány határozatával szemben ki kellett mondani, hogy a panaszos a törvényhatósági bizottsági tagsággal járó jogokat továbbra is gyakorolhatja. Ennek kimondása annál is indokoltabb, mer a törvény 16. §-a értelmében a panaszos a választás jogerős megsemmisítéséig tőrvényhatósági bizottsági tagsági jogait gyakorolhatja s így a választás érvénytelenné nyilvánítása esetén az a helyzet állana elő, hogy míg a bűnvádi eljárás folyamatban léte idején a panaszos a törvényhatósági bizottsági tagsági' jogokat gyakorolta, addig az eljárás megszüntetése után, tehát a jogok gyakorlására való teljes képessége
