Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

9. 1920. október 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 539

278 1920. Október 28-iki közgyűlés. 539. szám. száma jelenleg 64 és amelyek a főváros egész területén szerte vannak elhelyezve. Nyilvánvaló, hogy a sok helyen és egymástól nagy távolságra eső piaci árusítóhelyek váratlan és gyors felkeresése csak gyors járatú közlekedési eszközzel lehetséges. Használja az autót az üzem pénztárosa a szabályzatnak megfelelően nagyobb pénzösszegek szállításánál, mely szállítások az üzem nagy és állandóan emelkedő forgalma mellett gyakoriak, sőt mindennaposak. Használja az autót a raktárfőnök a főváros 9 pályaudvarán naponta az üzem részére érkező szállítmányok átvételénél, hogy az esetleges kifogásokat nyomban megtehesse. Szükséges az autó — bár ritkábban — vidéki kiszállásoknál, amikor az üzem képviselője a közélelmezési minisztérium és az árvizsgáló bizottság kiküldötteivel a termelőnél a helyszínen vizsgálja és állapítja meg a terméskilátást és az áralakulást. Gyakran előfordul az is, hogy a piaci árusok az üzemből az árusítóhelyekre szállított árúk súlya ellen emelnek kifogást. Ezen kifogások megvizsgálása azonnali gyors eljárást tesz szükségessé, ami ismét csak autó használata mellett lehetséges. Az üzem kereskedelmi vállalat, s emellett romlandó árúkkal foglalkozik, mindkét okból szüksége van gyors és sokoldalú tevékenységre, mozgásra, egyrészt, hogy felvehesse a versenyt a konkurrenciávaí, másrészt, hogy elejét vegye mindennemű károsodásnak és végül, íiogy kellő tájékozódás után árszabályozó feladatát is betölthesse. A román megszállás idején, amikor az üzem autóját az amerikai misszió hacználta, az üzem kénytelen volt két fogatot járatni, melyek egyike hajnaltól délig, a másika pedig déltől estig járt, de még így sem tudták elvégezni a szükséges eljárásokat. Ha most vizsgálni akarjuk az autó haszálatával járó költségeket, összehasonlítást kell tennünk az előbb említett két fogat használatának költségeivel és akkor kiderül, hogy a két fogat egyenként 600—600 koronával számítva, napi* 1200 korona, évente tehát mintegy 300.000-400.000 korona kiadást jelentene és ezzel szemben az autó használatának költségei sem nagyobbak. Kétségtelenül igaz, hogy a 300.000—400.000 korona is nagy összeg, de ezt a kiadást is indokolja a már mondottakon kívül az üzem nagy anyagi érdekeltsége is. Méltóztassék elgondolni, hogy az üzem az 1916. évben 12,000.000, az 1917. évben 28 millió, az 1918. évben 45 millió és végül az 1919. évben 86 millió korona értékű árút hozott piacra, pénztári forgalma pedig meghaladja a 160 millió koronát. Privát célokra az autót nem használta és nem használja senki. Az előadottak tehát igazolják azt, hogy a Hatósági zöldségüzemnek hivatalos eljárásainál szüksége van az autó használatára s viszont hogy használati költségei nem többek, mint a szükséges számú fogatok használatának költségei, erre való tekintettel kérem a t. Közgyűlést és az interpelláló bizottsági tag urat, hogy legyenek szívesek a választ tudomásul venni." m A választ az interpelláló törvényhatósági bizottsági tag felszólalása után sem előbb nevezett, sem a közgyűlés tudomásul nem veszi, miért is azt elnöklő alpolgármester az ügyrend 8. §-a értelmében a legközelebbi rendes közgyűlés napirendjére tűzi ki tárgyalás végett. >