Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

9. 1920. október 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 492 - 493 - 494 - 495

264 1920. október 28-iki közgyűlés. 495. szám „1764/1920—K. A magyar állam nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság Oremusz Ödön budapesti lakosnak, a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagjává történt megválasztása érvényessége kérdésében Budapest székesfőváros igazoló választmánya által 7/1920. szám alatt hozott határozat ellen a nevezett részéről beadott panaszt 1920. évi október 5-ik napján tartott nyilvános ülésében az 1920. évi íX. t.-c. 16. szakasza alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasz folytán kimondja, hogy a panaszos törvényhatósági bizottsági tagsági jogait továbbra is gyakorolhatja. Indokolás: Az 1920. évi IX. t.-c. 3. §-ának 2. pontja szerint a székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja nem lehet az, aki bűntett miatt bűnvádi eljárás alatt áll. Minthogy a panaszos, törvényhatósági bizottsági taggá történt megválasztása idején, a budapesti királyi ügyészségnek az iratok közt fekvő 77.092/1920. k. ü. számú értesítése szerint bűntett miatt bűnvádi eljárás alatt állott, rá nézve a törvényhatósági bizottsági tagsági képesség hiányzott. A székesfőváros igazoló választmánya tehát a panaszos törvényhatósági bizottsági tagságát helyesen mondta ki megszűntnek. Ámde az igazoló választmány határozatának meghozatala után a panaszos ellen korábban folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntettetett. Ennek a megszüntetésnek az eljárás megindítása idejére is visszaható jelentősége pedigaz, hogy a panaszos büntető úton felelősségre nem vonható. Az erkölcsi integritásnak az a mértéke tehát, amelyet a törvény intenciója szerint törvényhatósági bizottsági tagtól meg kell kívánni, a panaszos személyére nézve már a választás idején is fennállott. S minthogy ez a körülmény még a választás .érvényessége ellen tett bejelentés folytán megindított eljárás jogerős befejezése előtt derült ki, ennek az eljárásnak keretében kell megállapítani azt, hogy panaszos a törvényhatósági bizottsági tagságra való képességének a törvény által megkívánt teljes birtokában van. Ezért az igazoló választmánynak az akkori állapot szerint helyesen meghozott határozatával szemben ki kell mondani, hogy a panaszos a töi vényhatósági bizottsági tagsággal járó jogokat továbbra is gyakorolhatja. Enn^k kimondása annál indokoltabb, mert^, az idézett törvény 16. §-a szerint a panaszos a választás jogerős megsemmisítéséig törvényhatósági bizottsági tagsági jogait gyakorolhatja, s így a választás érvénytelenné nyivánítása. esetén az a helyzet állana elő, hogy míg a bűnvádi eljárás folyamatbanléte idején a panaszos a törvényhatósági bizottsági tag jogait gyakorolta, addig az eljárás megszűnte után, tehát a jogok gyakorlására való teljes képessége mellett, ezeknek a jogoknak gyakorlásától megfosztatnék. A bíróság a határozat három példányát a 18/1920. ig. vál. számú felterjesztés mellékleteivel együtt, Budapest székesfőváros igazoló választmányának azzal a felhívással adja ki, hogy a határozat egy-egy példányát a panaszosnak és