Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

6.1 1920. szeptember 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 424

212 1920. szeptember 22-iki közgyűlés. lakásnyomor ügyében benyújtott interpellációjára a következő választ terjeszti elő: „A háborúokozta lakásínség enyhítésére a fővá­ros már az 1918. év elején megtette a kellő lépé­seket. A törvényhatósági bizottság 1918. március 13-án tartott közgyűlésében az építkezés és lakásügy terén végzendő teendők előkészítésére külön bizott­ságot alakított. Ez a bizottság azt a javaslatot ter­jesztette elő, hogy a főváros építsen 10.000 kislakást, 3000 ágyra berendezett 2 népszállót, továbbá 800 főiskolai hallgató elhelyezésére alkalmas diákotthont, összesen 140 millió korona költséggel. Az 1918. évi június hó 19-én tartott közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta, azonban tekintettel az anyag­árakban és munkabérekben már akkor jelentkezett drágaságra és a főváros pénzügyi helyzetére, fölirat­ban arra kérte a kormányt, hogy az építési akcióhoz egyfelől az anyagok és munkaerők biztosításával, másfelől pedig a házbérekkel nem fedezhető amor­tizáció megtérítéseképpen 30 éven át évenkint 6 millió korona pénzbeli hozzájárulással járuljon hozzá. Erre a fölterjesztésre az akkori kereskedelem­ügyi miniszter közölte a fővárossal a kormány el­határozását, amely szerint a főváros területén az állam költségére a kormány fogja a főváros által tervezett kislakásokat megépíteni és erre a célra körülbelül 55.000 négyszögöl kiterjedésű fővárosi terület átengedését kérte. A közgyűlés a kívánt területeket 60 évi ingye­nes használatra átengedte és az építkezést a kor­mány az 1918. év őszén meg is kezdette. A munká­latok folytatását azonban a közbejött forradalom, majd pedig a proletárdiktatúra megakasztotta. Mind­azonáltal az Országos Lakásépítési miniszteri Biztos­ságtól beérkezett adatok szerint a főváros által átengedett területen, továbbá a katonai barakkok átalakításával eddigelé mintegy 2200 végleges és barakklakás készült el. Legújabban érkezett le a fővároshoz a keres­kedelemügyi miniszter úr leirata, amelyben kjjzli, hogy a kormány a waggonlakók és menekültek elhelyezésére megfelelő számú barakklakásokat épít. Az országos lakásépítésügyi miniszteri biztos­sággal folytatott tárgyalásaink során tudomásunkra jutott, hogy az imént említett barakkok építését már megkezdették és azok nagy része még az ősz folya­mán elkészül, úgy hogy a* tél beállta előtt a waggon­lakók legnagyobb része tető alá juthat. Minthogy ezek szerint a waggonlakók elhelye­zéséről immár megfelelő gondoskodás történt, mint­hogy továbbá a kislakások építését az állam vállalta magára, a nagyobb lakások építése pedig nem ható­sági feladat, a főváros a lakásépítés megindítására ezidőszerint már csak azért sem gondolhat, mert mai pénzügyi helyzetében a több százmilliós beruhá­zást fedezni sem tudná. Tekintettel a lakáskérdésnek közegészségügyi,, szociális és gazdasági szempontból való nagy jelentő­ségére, amire az interpelláló bizottsági tag is rá­mutatott, a tanács ezt az ügyet állandóan napirenden tartja, minden erejével oda fog hatni és szükség esetén a t. közgyűlésnek is előterjesztést fog tenni abban az irányban, hogy a kormány az 1918. évben vállalt kötelezettségéhez képest a főváros által erre a célra átengedett területeken az építkezést folytassa. A tanács az építkezés megindítására annál nagyobb súlyt helyez, mert az egész országnak, de különösen a fővárosnak eminens érdeke, hogy az építőipar, a fővárosnak legjelentékenyebb iparága, a háború pusztításai után minél előbb talpra álljon. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom