Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

1920. július 28. ideiglenes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 235

118 1920. július 28-iki ideiglenes ala kuló népfajok telepedtek meg oly nagy tömegben, hogy a lelki asszimiláció, a teljes lelki harmónia a letelepedett néprétegek közt nem volt elérhető és ez vezetett azután arra, hogy a falu, illetve az ország és a főváros közt egy olyan lelki ellentét támadt, amely a legnagyobb félreértéseknek lett a forrása. Mélyen tisztelt bizottság! Önökön áll ezt a két­ségtelenül fenforgó ellentétet eltüntetni s megmutatni azt, hogy a nagy költőnek nem volt igaza, hogy igen is lehet újszerűséget alkotni, de lehet amellett ezt a jónak minden attribútumával egyesíteni. Van nekünk mélyen tisztelt bizottság, egy csodaszerünk, amely erre a munkára képessé tesz és ez az az eszme, amelynek Magyarország állami létét kö­szöni, amely által mi belekapcsolódtunk a nyugat kultúrájába, amelyért századokon keresztül vérünket ontottuk és amely hazánkat ezer évnek minden szen­vedése és viszontagsága között föntartotta és ez a keresztény nemzeti eszme. Ha ez az eszme vezet minket világító szövét­nekként, akkor minden baj és szenvedés közepette a reánk váró események éjszakájában is meg fogjuk találni a követendő helyes utat. És még egy eszme van, mélyen tisztelt bizott­ság: az elszakadt véreinkkel való örök együvé tar­tozás gondolata. Kormányozzuk ezt a várost aképpen, mintha nem a megcsonkított Magyarországnak, hanem a régi, dicső, egységes, nagy Magyarországnak volna a fővárosa, hogy ha majd elszakadt véreink vissza­térnek ide, akkor ebben a városban találják meg az egységes nagy Magyarország boldog fővárosát. Tisztelt Bizottság! Barát, szövetséges nélkül, elhagyatva állunk itt megcsonkított területünkön, egyedüli támaszunk csak saját erőnk, munkánk és * lelkesedésünk lehet. Ebben az erőben, ebben a gon­dolatban kell egyesülnie minden magyarnak, minden kormányzati tényezőnek és én akkor hiszem, hogy ennek a bizottságnak a munkája eredményes és sike­res lesz. Hogy ez így legyen, hogy Magyarország fővá­rosa újra boldog és nagy legyen és az egész, egy­séges nagy Magyarországnak dicső fővárosa legyen és hogy munkájukban önöket ez a gondolat állhata­tosan serkentse, lelkesítse és hevítse, erre kérem az Isten segedelmét f" !235. Elnöklő kormánybiztos, h. főpolgármester bejelentvén az új kormány megalakulásáról szóló miniszterelnöki leirat érkeztét, fölkéri a főjegyzői teendők végzésével megbízott tanácsnokot a leirat bemutatására, mely a következő: A székesfőváros közönségének. Az ország kormányzója dr. Simonyi-Semadam Sándor úrnak, hivatali elődömnek m. kir. minisz­terelnöki állásáról való lemondása következtében folyó évi július hó I9.-én kelt magas kéziratával engem m. kir. miniszterelnökké kinevezni és elő­terjesztésem folytán ugyanazon napon kelt magas elhatározásával báró Korányi Frigyest pénzügy­miniszterré, Haller Istvánt vallás-és közoktatásügyi miniszterré, nagyatádi Szabó Istvánt közélelmezés­ügyi miniszterré, dr. Benárd Ágostont népjóléti és munkaügyi miniszterré, a tárczanélküli miniszterek létszámában sokorópátkai Szabó Istvánt a kisgazdák miniszterévé dr. Bleyer Jakabot a nemzeti kisebb­ségek miniszterévé kinevezni, illetve ezen eddig is viselt állásukban megerősíteni; dr. Ferdinándy Gyula eddigi igazságügy minisztert belügyminiszterré,

Next

/
Oldalképek
Tartalom