Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

1. 1920. május 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1 - 2

1920. május 19-iki ülés. 1—2. szám. II. JEGYZŐKÖNYV. Jelen voltak: dr. Sipőcz Jenő kormánybiztos, h. főpolgármester elnöklete mellett dr. Bódy Tivadar polgármester, dr. Déri Ferenc és Folkusházy Lajos alpolgármesterek, Pipejkovics Bátor h. alpolgármester, Rényi Dezső, Krátky János, Fock Ede, Buzay Károly, dr. Buzáth János, dr. Vita Emil, Márher Aladár, dr. Berezel Jenő, Bukovszky Viktor, dr. Városy Gyula, Stankovits Szilárd, dr. Sallay Árpád és dr. Kemény Géza tanácsnokok; Édes Endre h. tanácsnok, Liber Endre főjegyző, tanácsnok-helyettes, dr. Szabó Imre tiszti főügyész és dr. Szabó Sándor tiszti főorvos. !1. Dr. Sipőcz Jenő kormánybiztos, h. főpolgár­mester az 1920. évi VIII. t.-c. alapján a székes­főváros törvényhatósági bizottsága hatáskörében a mai napra egybehívott tanácsülést délután 4 órakor megnyitván, a jegyzőkönyvnek saját elnöklete mellett leendő hitelesítésére Folkusházy Lajos alpolgármestert és Rényi Dezső tanácsnokot kéri föl. !2. Elnök ezután így folytatja: „Üdvözlöm a t. tanács tagjait abból az alka­lomból, hogy a törvényhatósági bizottság hatásköré­nek gyakorlására első ízben .ülnek össze. Én ebben igen fontos tényt látok, mert ezzel a jogfolytonos­ság felé jelentős lépést tettünk és hogyha a köz­gyűlés, a törvényhatósági bizottság nem is volt ösz­szehívható, meg van a remény arra, hogy a Buda­pest székesfőváros egész lakosságának bizalmából összeülendő új közgyűlés nemsokára össze fog ülni és akkor a jogfolytonosság teljes mértékben helyre ( lesz állítva. Amidőn ezt a tényt nagy örömmel üdvöz­löm és ebben a forradalom khaoszából való kive­zető utat látom és ezt, mint a jognak diadalát üdvöz­löm, egyúttal szomorú kötelességem rámutatni arra ,­.a jogtalanságra, amelyet a, győztes nagyhatalmak * ezen sokat szenvedett, szegény ország ellen a béke címén elkövetni akarnak. Országunkat szét akarják szaggatni, gazdasági életét tönkre akarják tenni, a jövőre is lehetetlenné akarnak tenni. A béketerve­zetnek megszületése is arculcsapása volt a jognak; ki volt zárva a megértésre törekvő tárgyalások lehető­sége és így az eredmény sem lehetett más, mint súlyos jogtalanság. Nem jelent vigaszt ránk nézve az, hogy a győztes nagyhatalmakat ígéreteik kötik az eredeti javaslat megtartására, sem pedig az, hogy némi réseket is hagy a tervezet, ahol a jobb idők belátása, a jobb idők szelleme esetleg be tud surranni a rideg betűk közé. Ez ellen a jogtalanság ellen történelmi jogunk és igazságunk tudatában óvást emelünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom