Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919

1. 1919. február 26. rendes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 1

1919. február 26-iki alakuló ülés. évi december 10-én kiadott ad 156.767. számú rendeletek hatályukat vesztik. Budapest, 1919. évi február 15-én. Nagy Vince s. k." A belügyminiszter úrnak ezen rendelete értelmében a néptanácsba kiküldött tagokat kiküldetésükről a főváros tanácsa szabályszerűen értesítvén, a törvény 3. §-a értelmében a mai napra összehívott néptanácsot megalakultnak jelentem ki és a mai ülés jegyzökönyvének hitelesítésére elnökletem mellett Becsey Antal, Bokányi Dezső, Lukács Jenő és Katona Dezső urakat, a tanács részéiől pedig Déri Ferenc alpolgármester urat kérem fel. Tisztelt Néptanács! Az 1919. évi VII. néptörvény alapján megalakult Néptanácsot van szerencsém tisztelettel üdvözölni és legyen szabad igaz örömömnek kifejezést adni afelett, hogy abban a nagy, nehéz és felelősségteljes munkában, mely a mostani nagy idők nagy átalakulásai mellett mindannyiunkra igen súlyos feladatokat hárít, ilyen kiváló, lelkes és a kor nagy eszméit megértő férfiak és nők fognak közreműködni. Nagyon számítunk mi az Önök munkájára, az Önök támogatására, igen tisztelt Néptanács, mert most, midőn a nemzet a legnagyobb megpróbáltatások alatt vergődik, midőn lelkünket ezer kétség marcangolja, csakis a munkában kereshetünk és találhatunk menedéket, csakis a céltudatos együttműködő munkálkodás erősítheti meg bennünk a reményt, hogy nincs veszve bármi sors. alatt* ki el nem csüggedett. Ha a testnek egyes tagjai* súlyos kór támadja meg, a szív működésére kel' különös gondot fordítani, annak funkcióját fokozniJiogy az egész fizikum életforrása el ne apadjon. Az ország most ezer sebből vérzik, — újabb és újabb csapások zúdulnak reánk — az ország szívére : Budapestre hárul tehát a nagy feladat, hogy a nemzet vérkeringését feszült működéssel folyamatban tartsa, hogy az el ne lankadjon, ne akadozzon, továbbra is serényen funkcionáljon. Ám, tisztelt Néptanács, Budapest ma már nem csupán szíve az országnak, de sajnos, az egész magyarság bizalmri, minden reménységének egyetlen vára. Reánk tehát, akik Budapest ügyeit intézni vagyunk hivatva, súlyos kötelességek, nagy jelentőségű feladatok várnak, és minden tudásra, tapasztalatra, igyekezetre, törekvésre és buzgóságra van szükségünk, hogy azokat a várakozásokat, melyeket a mi munkálkodásunkhoz fűznek, méltó módon kielégíthessük. Súlyosak ezek a feladatok, igen tisztelt Néptanács, különösen súlyosak a mostani nehéz viszonyok között és hogy azok megoldására célzó munkánkban el ne csüggedjünk, ehhez a kötelességtudásból, továbbá a főváros és ezzel együtt a haza iránt való szeretetünkből kell erőt és bizalmat merítenünk. Már nem egy ízben volt alkalmam magában a kiegészített tanácsban is rámutatni a teendők hosszú sorára, amelyet elvégeznünk kell. Nem akarok tehát ismétlésekbe bocsátkozni programm adásával. Hiszen különben is mai napság programm csak a tett lehet. A tett, a munka. És ennek a munkának elsősorban és' legfőképen arra kell törekednie, hogy ebben a városban mindenki számára biztosítsuk az életnek méltó feltételeit; hogy dűlőre vigyük és az új rend szellemében sikeresen megoldjuk mindazokat a nagy szociális és kulturális feladatokat, melyek megoldásra várnak. Az élelmezés, a lakás, a közlekedés, a népjóléti intézmények, az oktatás, az adózás fontos és súlyos kérdéseit. Ehhez a munkához kérjük az Önök közreműködését, jóakaró támogatását.