Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919

1. 1919. február 26. rendes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 2 - 3

1919. február 26-iki alakuló ülés. 3. szám. A tanácstagok azonban, akik valamely határozathoz nem járulnak, ellenvéleményüket — amennyiben névszerinti szavazás nem történt — az ülés folyama alatt írásban is benyújthatják, amit az ülés jegyzőkönyvben meg kell jegyezni. Új adók behozatalát vagy a már meglévők fölemelését és leszállítását vagy megszüntetését, úgyszintén 50.000 korona értéket meghaladó elidegenítést, vagy ily összeget fölülmúló kölcsön fölvételét elrendelő határozatok csak úgy érvényesek, ha azoknak meghozatalánál a néptanács tagjainak felerésze jelen volt és azokhoz a jelenlévők kétharmada hozzájárult. Az ülés határozatainak megváltoztatására irányzott indítványok csak 3 hó lefolyása után vehetők újból tárgyalás alá, ha csak a néptanács a korábbi tárgyaláskor előtte fönn nem forgott, de újabban fölmerült ténykörülmények alapján másként nem határoz. III. FEJEZET. A tanácskozási rendről. 5. §• A napirendet az 1.. §. negyedik bekezdésének a), b) és d) pontjaiban foglalt esetek kivételével a polgármester állapítja meg. Az 1872. évi XXXVI. t.-c. 58. és 81. §-aiban foglalt és a néptanács hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket a tanács kellően megokolva és határozati javaslattal terjeszti az ülés elé. '6. §. Interpellációkat a tárgy rövid jelzése mellett a rendes vagy rendkívüli ülés megnyitása előtt az elnöknél írásban kell bejelenteni, a melyeket azután az erre a célra szolgáló interpellációs könyvben nyilvántartanak. Az elnök az interpellációs könyvet az ülés megnyílta előtt szabad megtekintésre a néptanács asztalára leteszi és a bejegyzett interpellációkat a napirend fölvétele előtt fölolvastatja. Az interpellációk előterjesztése a napirend letárgyalása után következik; ha azonban az elnöki előterjesztésekre és a napirend tárgyalására szánt időből két és fél óra letelt, a napirend tárgyalását az interpellációk előterjeszthetése végett meg kell szakítani és a napirend tárgyalása esetleg a folytatólagos ülésen is csak az interpellációk elintézése után folytatható. Kivételes fontosságú és minőségű esetekben elnöki engedéllyel új interpellációk jelenthetők és előterjeszthetők folytatólagos üléseken is, de csak az interpellálni szándékozónak az írásbeli jelentéssel egyidejűen kifejezett írásos kérelmére. Ha az elnök az engedélyt meg nem adná, afölött az illető tanácstag kérelmére a néptanács vita nélkül egyszerű szavazással dönt. Az interpellációra az illető tisztviselő azonnal felelhet, de a legközelebbi rendes ülésen, (legkésőbb azonban a második rendes ülésen) felelni tartozik. A válaszokat az interpellációkra szánt időben, de az interpellációk után kell előterjeszteni. Távollét esetén, vagy ha a válasz azonnal nem adható meg, az interpellációt az illető tisztviselővel írásban kell közölni. A tisztviselő által adott feleletre az interpelláló válaszolhat, erre a tisztviselő viszont választ adhat, mely után a néptanács vagy tudomásul veszi az adott feleletet, vagy amennyiben azt kielégítőnek nem találta, az interpelláció tárgyalását a jövő ülés napirendjére kell kitűzni.